ZSOLTÁROK KÖNYVE

143. fejezet

Könyörgés Isten szabadításáért és vezetéséért

1 Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet! Zsolt 50,15

2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted! Jób 9,2.3

3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet, betaszít engem a sötétségbe, amilyen a régen megholtaké! 1Sám 23,7-8; 24,3

4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!

5 Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat, kezed munkáiról elmélkedem. Zsolt 78,12-27; 119,52

6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela. Zsolt 63,2

7 Siess, hallgass meg engem, Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz! Zsolt 28,1

8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!

9 Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram! Hozzád menekülök. 1Sám 26,10.11

10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön! Zsolt 25,4

11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért! Róm 2,6-11

12 És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, akik szorongatják lelkemet, mert szolgád vagyok.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában