ZSOLTÁROK KÖNYVE
143. fejezet
Könyörgés Isten szabadításáért és vezetéséért
1 Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet! Zsolt 50,15
2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted! Jób 9,2.3
3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet, betaszít engem a sötétségbe, amilyen a régen megholtaké! 1Sám 23,7-8; 24,3
4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
5 Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat, kezed munkáiról elmélkedem. Zsolt 78,12-27; 119,52
6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela. Zsolt 63,2
7 Siess, hallgass meg engem, Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz! Zsolt 28,1
8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!
9 Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram! Hozzád menekülök. 1Sám 26,10.11
10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön! Zsolt 25,4
11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért! Róm 2,6-11
12 És kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, akik szorongatják lelkemet, mert szolgád vagyok.