Jób
33. fejezet
Folytatás: Elihu feddi Jóbot, amiért magát igaznak tartja. Isten fenyítése hasznára van a léleknek
1 No, azért halld meg csak, Jób, az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehelete adott nékem életet.
5 Ha tudsz, cáfolj meg, készülj fel ellenem és állj elő!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te: sárból formáltattam én is. 1Móz 2,7; ApCsel 14,15
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson! Kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül, mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem.
11 Béklyóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked –, mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházukban szenderegnek.
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésükkel,
17 hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét, hogy azt fegyver ne járja át.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában és csontjainak szüntelen való háborgásával. Zsolt 38,4
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől. Zsolt 107,18
21 Húsa szemlátomást aszik le róla, csontjai, amelyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz. Jób 17,12-13
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét.
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba! Váltságdíjat találtam.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Imádkozik Istenhez, és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát. Ésa 58,8-9
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem, és az igazat elferdítettem vala, de nem eszerint fizetett meg nékem.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. Zsolt 56,14
31 Figyelj, Jób, és hallgass meg engem, hallgass, hadd szóljak én!
32 Ha van mit mondanod, cáfolj meg, szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass, és megtanítlak téged a bölcsességre.