Az áldozatok elfogyasztása

1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

2 Szólj Áronnak és az ő fiainak, hogy tartóztassák meg magukat Izráel fiainak szent adományaitól, hogy meg ne fertőztessék az én szent nevemet azokkal, amiket nékem szentelnek! Én vagyok az Úr.

3 Mondd meg nékik: Ha valaki a ti nemzetségetekből, a ti összes magzataitok közül hozzájárul a szent dolgokhoz, amelyeket Izráel fiai szentelnek az Úrnak, mikor rajta van az ő tisztátalansága, az ilyen ember irtassék ki énelőlem. Én vagyok az Úr.

4 Ha valaki az Áron fiai közül poklos vagy magfolyós, a szent dolgokból ne egyék, míg meg nem tisztul! Aki pedig valamely halott által megfertőzöttet illet, vagy valakit, akinek magömlése van,

5 vagy ha valaki valamely férget illet, amely által tisztátalanná lesz, vagy embert, akitől tisztátalanná lesz annak valamilyen tisztátalanságához képest;

6 az ilyen ember, aki effélét illet, tisztátalan legyen estéig, és a szent dolgokból ne egyék, hanem ha megmosta a testét vízzel!

7 De mikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehetik a szent dolgokból, mert az ő eledele az.

8 Elhullott vagy széttépett állatot ne egyék, hogy tisztátalanná ne legyen általa! Én vagyok az Úr. 3Móz 17,15; 2Móz 22,31

9 Az én rendelésemet pedig megtartsák, hogy bűnbe ne essenek miatta, és meg ne haljanak amiatt, hogy megrontották azt! Én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.

10 Idegen ember ne egyék szenteltet, a papnak zsellére és bérese se egyék szenteltet! 2Móz 29,33

11 De ha megvásárol valakit a pap a maga pénzén, az ehetik abból, és aki házánál született; ezek ehetnek az ő eledeléből.

12 De a pap leánya, ha idegennek lesz a felesége, nem ehetik a szent áldozatból.

13 Ha azonban a pap leánya özveggyé lesz vagy elválik, de magzata nincsen, és visszatér az ő atyjának házához, mint leánykorában, akkor ehetik az ő atyjának eledeléből. De idegen nem ehetik abból.

14 Ha pedig tévedésből eszik valaki szenteltet, tegye ahhoz annak ötödrészét, így adja meg a papnak a szenteltet!

15 És meg ne fertőztessék Izráel fiainak szent dolgait, amelyeket áldoznak az Úrnak,

16 hogy vétkes hamissággal ne terheljék magukat, ha esznek azoknak szent dolgaiból, mert én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.

Az áldozati állatok hibátlanok legyenek

17 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

18 Szólj Áronnak és az ő fiainak és Izráel minden fiának, és mondd meg nékik: ha valaki Izráel házából és az Izráelben levő jövevények közül felviszi a maga áldozatát akár fogadásból, akár szabad akaratból, amiket felvisznek az Úrnak egészen égő áldozatul,

19 hogy kedvesen fogadtassanak: épek és hímek legyenek, akár tulkok, akár bárányok, akár kecskék.

20 Amiben pedig fogyatkozás van, abból semmit se áldozzatok, mert nem lesz kedvessé tiérettetek.

21 És ha valaki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, akár fogadásának teljesítésére, akár szabad akaratból, akár tulokféléből, akár juhféléből, ép legyen, hogy kedves legyen, semmi fogyatkozás ne legyen abban! 5Móz 15,21; 17,1

22 Vakot, vagy rokkantat, vagy csonkát, vagy fekélyest, vagy viszketegest, vagy varast, ilyeneket ne áldozzatok az Úrnak, és tűzáldozatul ne tegyetek ezekből az oltárra az Úrnak!

23 Hosszú vagy kurta tagú ökröt vagy bárányt szabad akaratból való áldozatul vihetsz ugyan, de fogadási áldozatul nem lesz kedves.

24 Szétnyomott, összezúzott, megszakadt vagy kimetszett heréjűt se áldozzatok az Úrnak! Se a ti földeteken ne cselekedjétek ezt,

25 se idegen ember kezéből ne áldozzatok semmi ilyenből a ti Istenetek eledeléül, mert romlás van bennük, fogyatkozás van bennük. Nem fogadtatnak kedvesen érettetek.

26 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

27 Borjú, bárány és kecske, ha megelletett, legyen az anyja alatt hét napig, a nyolcadik naptól fogva és azon túl kedves lesz az tűzáldozatul az Úrnak. 2Móz 22,30

28 De tehenet és juhot, azt és annak fiát ne öljétek meg egy napon!

29 Hogyha dicsőítő áldozattal áldoztok az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy kedvesen fogadtassatok!

30 Azon a napon egyétek meg, ne hagyjatok abból reggelig! Én vagyok az Úr.

31 Tartsátok meg azért az én parancsolataimat, és azokat cselekedjétek! Én vagyok az Úr.

32 És meg ne fertőztessétek az én szent nevemet, hogy megszenteltessem Izráel fiai között! Én vagyok az Úr, a ti megszentelőtök,

33 aki kihoztalak titeket Egyiptom földjéből, hogy Istenetek legyek néktek. Én vagyok az Úr.