Jeremiás siralmai
3. fejezet
Jeremiás kesergése és vigasztalása
1 Én vagyok az az ember, aki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét mindennap.
4 Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 Erősséget épített ellenem, és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette láncomat.
8 Sőt ha kiáltok, és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. Zsolt 22,3; 69,4
9 Elkerítette az én útjaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 Ólálkodó medve ő nékem, és lesben álló oroszlán.
11 Útjaimat elterelte, és darabokra vagdalt, és elpusztított engem.
12 Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé célul állított engem.
13 Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 És kovakővel tördelte ki fogaimat, porba tiprott engem.
17 És kizártad lelkem a békességből, elfeledkeztem a jóról.
18 És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Vissza-visszaemlékezik és megalázódik bennem az én lelkem.
21 Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk, mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 Minden reggel meg-megújul, nagy a te hűséged!
24 Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom. Zsolt 16,5
25 Jó az Úr azoknak, akik várják őt, a léleknek, amely keresi őt.
26 Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Orcáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Sőt, ha megszomorít, meg is vigasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint. Ésa 54,8
33 Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát,
35 hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt,
36 hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Kicsoda az, aki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr? Ésa 45,7
38 A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Tudakozzuk a mi útjainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz!
41 Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben!
42 Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg. Zsolt 106,6; Dán 9,5
43 Felöltötted a haragot, és üldöztél minket, öldököltél, nem kíméltél.
44 Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Sepredékké és utálattá tettél minket a népek között.
46 Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Rettegés és tőr van mirajtunk, pusztulás és romlás.
48 Vízpatakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt. Jer 9,1; 13,17
49 Szemem csörgedez, és nem szűnik meg, nincs pihenése,
50 míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Felüláradtak a vizek az én fejem felett. Mondám: Kivágattam!
55 Segítségül hívtam a te nevedet, oh, Uram, a legalsó veremből.
56 Hallottad az én szómat, ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől!
57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged, mondd: Ne félj!
58 Pereld meg, Uram, lelkemnek perét, váltsd meg életemet!
59 Láttad, oh, Uram, az én bántalmaztatásomat, ítéld meg ügyemet!
60 Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatukat.
61 Hallottad, Uram, az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatukat.
62 Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Tekintsd meg leülésüket és felkelésüket! Én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint!
65 Adj nékik szívbeli konokságot átkodul reájuk!
66 Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!