Jeremiás siralmai

4. fejezet

Júda nyomorúsága és gyalázata

1 Jaj, de meghomályosodott az arany, elváltozott a szép színarany, kiszórattak a szent hely kövei minden utca szegletére.

2 Sionnak drága fiait, akik becsesebbek valának, mint a színarany, cserépedénynek tekintették, a fazekas munkájának.

3 Még a sárkányok is odanyújtják emlőiket, szoptatják fiaikat. Az én népem leánya pedig kegyetlen, mint a struccmadarak a pusztában.

4 A csecsemő nyelve az ínyéhez tapadt a szomjúság miatt. A kisdedek kenyeret kértek, és nem volt, aki nyújtott volna nékik.

5 Kik pompás ételeket evének, elpusztulának az utcákon. Akik bíborban neveltetének, a szemétdombot ölelgetik.

6 Bizony nagyobb az én népem leányának bűnhődése Sodoma bűnhődésénél, amely elsüllyedt egy pillanat alatt, noha kézzel sem ütöttek felé. 1Móz 18,20; 19,24-25

7 Az ő názireusai tisztábbak valának a hónál, fehérebbek a tejnél, testük pirosabb vala, mint a korall, termetük, mint a zafír.

8 De most feketébb az ő ábrázatuk a koromnál, nem ismerik meg őket az utcákon. Bőrük csontjaikhoz ragadt, elszáradt, mint a fa.

9 Jobban jártak, akik fegyverrel ölettek meg, mint akik éhen vesztek el, mert azok átveretve múltak ki, ezek pedig a mező termésének hiánya miatt.

10 Irgalmas anyák kezei megfőzték gyermekeiket, hogy azok eledeleik legyenek az én népem leányának romlásakor. 5Móz 28,57

11 Megteljesíté az Úr az ő búsulását, kiöntötte az ő felgerjedt haragját, és tüzet gyújtott a Sionban, és megemésztette annak fundamentumait.

12 Nem hitték a föld királyai, sem a föld kerekségének lakosai, hogy szorongató és ellenség vonuljon be Jeruzsálemnek kapuin.

13 Az ő prófétáinak bűne, az ő papjainak vétke miatt van ez, akik az igazaknak vérét ontották abban.

14 Tántorogtak, mint vakok az utcákon, vérrel bemocskolva, annyira, hogy ruháikat sem érinthették.

15 Távozzatok! Tisztátalan! Kiáltották azoknak. Távozzatok, távozzatok, ne illessetek! Bizony elfutottak, bujdostak is. A pogányok közt ezt mondták: Nem lakhatnak itt sokáig!

16 Az Úr haragja oszlatta el őket, többé nem tekint reájuk, mivelhogy a papok orcáját nem tisztelték, a véneken nem könyörültek.

17 Még mikor megvoltunk, elepedve néztek szemeink a hiábavaló segedelem után, esengve várakoztunk olyan népre, amely nem szabadított meg.

18 Vadásztak lépéseinkre úgy, hogy nem járhattunk a mi utcáinkon. Elközelgetett a mi végünk, beteltek a mi napjaink, bizony eljött a mi végünk!

19 Gyorsabbak valának a mi üldözőink az égnek saskeselyűinél. A hegyeken kergettek minket, a pusztában ólálkodtak utánunk.

20 Orrunk lehelete, az Úr felkentje megfogattaték az ő vermeikben, akiről azt mondottuk: Az ő árnyékában élünk a pogányok között. Jer 52,8-11

21 Örülj és vigadozz, Edom leánya, aki Uz földjén lakozol, mert még terád is rád kerül a pohár, megrészegedel és meztelenkedel.

22 Eltörültetik a te álnokságod, oh, Sion leánya, nem fog téged száműzni többé. Meglátogatja a te álnokságodat, Edom leánya, fölfedi a te bűneidet. Ésa 40,2; Jer 29,10

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában