Könyörgés az üldözések közt vigasztalásért

1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra, Dávidnak miktámja, mikor megragadták őt a filiszteusok Gátban. 1Sám 21,10-14

2 Könyörülj rajtam, Istenem, mert halandó tátog ellenem, és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

3 Ellenségeim mindennapon tátognak reám, bizony sokan hadakoznak ellenem, oh, magasságos Isten! 1Sám 24,2.3

4 Mikor félnem kellene is, én bízom tebenned.

5 Isten által dicsekedem az ő igéjével, az Istenben bízom, nem félek. Ember mit árthatna nékem?

6 Mindennap elforgatják beszédeimet, minden gondolatuk ellenem van, ártalomra.

7 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kívánják az én lelkemet. 1Sám 23,22-24; 24,3

8 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh, Isten, a népeket!

9 Bujdosásomnak számát jól tudod; szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

10 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

11 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő ígéretéért.

12 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

13 Tartozom, oh, Isten, az én néked tett fogadásaimmal, megadom néked a hálaáldozatokat, Zsolt 22,26; 66,13-17; 18,1.2

14 mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől, hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában. 1Sám 23,26-28