EZÉKIEL KÖNYVE
28. fejezet
Tírusz királya ellen
1 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 Embernek fia! Mondjad Tírusz fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved, és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében. Holott csak ember vagy, és nem Isten, mégis ollyá tevéd szíved, minő az Isten szíve. Ésa 31,3; 47,8; 2Thessz 2,4
3 Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél? Semmi elrejtett dolog nem homályos néked! Dán 2,26-49
4 Bölcsességeddel és értelmeddel gyűjtöttél magadnak gazdagságot, s gyűjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.
5 Bölcsességednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt. Dán 4,27
6 Ez okáért így szól az Úr Isten: Mivel ollyá tevéd szíved, minő az Isten szíve:
7 Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcsességed szépsége ellen, és megfertőztetik fényességedet.
8 A sírgödörbe szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében.
9 Vajon mondván mondod-é megölőd előtt: Isten vagyok én? Holott ember vagy, és nem Isten a téged átütőnek kezében.
10 Körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegeneknek keze által. Mert én szóltam – ezt mondja az Úr Isten. Ez 31,18
11 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
12 Embernek fia! Kezdj gyászéneket Tírusz királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben.
13 Édenben, Isten kertjében voltál, rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és ónixszal, berillussal, zafírral, gránáttal és smaragddal. És karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.
14 Valál felkent oltalmazó kerub. És úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.
15 Feddhetetlen valál útjaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.
16 Kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél. Azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te, oltalmazó kerub, a tüzes kövek közül.
17 Szíved felfuvalkodott szépséged miatt, megrontottad bölcsességedet fényességedben. A földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemük gyönyörűségére.
18 Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertőztetted szenthelyeidet. Azért tüzet hoztam ki belsődből, ez emésztett meg téged. És tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, akik reád néznek.
19 Mindnyájan, akik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel! Ez 27,36
20 És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
21 Embernek fia! Vesd tekintetedet Szidónra, és prófétálj ellene!
22 És mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Szidón, és megdicsőítem magamat közepetted, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor ítéleteket cselekszem benne, és megszentelem magamat benne. 3Móz 10,1-3
23 És bocsátok reá döghalált, és vért utcáira, és sebesültek hullanak el benne fegyver miatt, mely reájő mindenfelől, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. Ez 32,30
24 És ne legyen többé Izráel házának szúró tövise és fájdalomszerző tüskéje mindazok között, kik körülöttük vannak, kik őket megvetik, és tudják meg, hogy én vagyok az Úr.
25 Így szól az Úr Isten: Mikor egybegyűjtöm Izráel házát a népek közül, kik közé szétszórattak, akkor megszentelem magamat rajtuk a pogányok szeme láttára, és laknak az ő földjükön, melyet adtam Jákóbnak, az én szolgámnak. Jer 25,12; Zsolt 126,1-3
26 És laknak azon bátorsággal, és házakat építenek, s szőlőket plántálnak, és laknak bátorsággal, mikor ítéleteket cselekedtem mindazokon, kik őket megvetik vala őkörülöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük. Jer 31,4-6