A hit által való megigazulást Ábrahám példájával és Dávid bizonyságával bizonyítja

1 Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám, a mi atyánk nyert volna test szerint?

2 Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.

3 Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. 1Móz 15,6; Gal 3,6

4 Annak pedig, aki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint. Mt 20,7.14

5 Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul. Róm 3,28

6 Amint Dávid is boldognak mondja azt az embert, akinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.

7 Boldogok, akiknek megbocsáttattak az ő hamisságaik, és akiknek elfedeztettek az ő bűneik. Zsolt 32,1.2

8 Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

9 Ez a boldogság tehát a zsidónak vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.

10 Miképpen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.

11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanúsított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, akik körülmetéletlen létükre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság; 1Móz 17,10.11; Gal 3,7

12 és hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak, Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hitének nyomdokait.

13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által. 1Móz 22,17.18

14 Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret, Gal 3,18

15 mert a törvény haragot nemz. Ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.

16 Azért hitből, hogy kegyelemből legyen, hogy erős legyen az ígéret az egész magnak, nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyánk

17 (amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglévőket. 1Móz 17,4.5

18 Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz aszerint, amint megmondatott: Így lészen a te magod. 1Móz 15,5

19 És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére. 1Móz 17,17

20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek,

21 és teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti.

22 Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.

23 De nemcsak őérette íratott meg, hogy tulajdoníttaték néki igazságul,

24 hanem miérettünk is, akiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, akik hisznek abban, aki feltámasztotta a mi Urunkat, a Jézust a halálból, ApCsel 2,24

25 ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért. Ésa 53,5; 1Kor 15,17