A megtérés megtart, a megkeményedés elveszít

1 Az a beszéd, amelyet az Úr beszélt Jeremiásnak, mondván:

2 Kelj fel, és menj le a fazekasnak házába, és ott közlöm veled az én beszédeimet!

3 Lemenék azért a fazekas házába, és ímé, ő edényt készít vala a korongon.

4 És elromla az edény, amelyet ő készít vala, és amely mint agyag volt a fazekas kezében, és azonnal más edényt készíte belőle, amint a fazekas jobbnak látta megkészíteni.

5 És szóla az Úr nékem, mondván:

6 Vajon nem cselekedtem-é veletek úgy, mint ez a fazekas, oh, Izráel háza? – ezt mondja az Úr. Ímé, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh, Izráel háza! Ésa 45,9.10; 64,7; Róm 9,20-23

7 Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem,

8 de megtér az a nép az ő gonoszságából, amely ellen szólottam, én is megbánom a gonoszt, amelyet rajta véghez vinni gondoltam. Ez 33,11

9 És hogyha szólok a nép felől és ország felől, hogy felépítem, beültetem,

10 de a gonoszt cselekszi előttem, és nem hallgat az én szómra, akkor megbánom a jót, amellyel vele jót tenni akartam. 1Sám 15,11

11 Most azért beszélj csak a Júda férfiaival és Jeruzsálem lakosaival, mondván: Ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet készítek ellenetek, és tervet tervezek ellenetek! Nosza, térjetek meg, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket! 2Kir 17,13.14

12 Ők pedig azt mondják: Hagyd el! Mert mi a magunk gondolatai után megyünk, és mindnyájan a mi gonosz szívünk hamisságát cselekesszük.

13 Azért ezt mondja az Úr: Kérdezzétek csak meg a népeket: Kicsoda hallott vala ilyeneket? Igen utálatosan cselekedett Izráel leánya!

14 Elhagyja-é a mezőség szikláját a Libanon hava? Vajon kiszáríthatók-é a felfakadó, csörgedező, hullámzó vizek?

15 Ám az én népem elfeledkezett rólam, a hiábavalónak áldozik. Elcsábították őket az ő útjaikról, az ősrégi nyomról, hogy ösvényeken, járatlan úton járjanak,

16 hogy pusztasággá tegyem földjüket, örökös csúfsággá, hogy aki átmegy rajta, elálmélkodjék, és fejét csóválja. 1Kir 9,7-9

17 Mint keleti szél szórom szét őket az ellenség előtt, háttal és nem arccal nézek reájuk az ő pusztulásuk napján. Ésa 1,15

Jeremiás panasza és imádsága

18 Ők pedig mondák: Jertek, és tervezzünk terveket Jeremiás ellen, mert nem vész el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jertek el, és verjük meg őt nyelvvel, és ne hallgassunk egy szavára sem! Jer 11,19

19 Figyelmezz reám, Uram, és az én pereseimnek szavát is halld meg!

20 Hát rosszal fizetnek-é a jóért, hogy ők vermet ásnak nékem? Emlékezzél! Előtted álltam, hogy javukra beszéljek, hogy elfordítsam róluk haragodat. Zsolt 35,12.13

21 Azért juttasd fiaikat éhségre, és hányd őket fegyver hegyére, hogy legyenek az ő asszonyaik magtalanokká és özvegyekké, férjeik pedig legyenek halál martalékává, ifjaikat fegyver verje le a harcon.

22 Kiáltás hallattassék házaikból, mikor sereggel törsz reájuk hirtelen, mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és tőrt vetettek lábaimnak.

23 Te pedig, Uram, tudod minden ellenem való gyilkos szándékukat. Ne kegyelmezz meg bűneik miatt, és ne töröld ki vétkeiket orcád elől, hanem veszni valók legyenek előtted! A te haragod idején bánj el velük! Jer 11,19