Nem a testi böjtben, hanem a könyörület munkáiban gyönyörködik az Úr

1 És lőn a Dárius király negyedik esztendejében, hogy szóla az Úr Zakariáshoz a kilencedik hónapnak, a Kiszlévnek negyedikén, Neh 1,1

2 mikor elküldék az Isten házába Sarécert és Régem-Méleket és társait, hogy esedezzenek az Úr színe előtt,

3 és hogy megkérdezzék a papokat, akik a Seregek Urának házában vannak, és megkérdezzék a prófétákat is: Sírjak-é az ötödik hónapban és böjtöljek-é, amint cselekedtem azt néhány esztendő óta?

4 Szóla ekkor a Seregeknek Ura nékem, mondván:

5 Szólj az ország minden népének és a papoknak, mondván: Mikor böjtöltetek és gyászoltatok az ötödik és hetedik hónapban, és pedig hetven esztendeig, avagy böjtölvén, nékem böjtöltetek-é?

6 És mikor ettetek, és mikor ittatok, avagy nem magatoknak ettetek és magatoknak ittatok-é?

7 Avagy nem ezek a beszédek-é azok, amelyeket szólott vala az Úr az előbbi próféták által, mikor még Jeruzsálem népes és gazdag vala a körülte levő városokkal együtt, és mind a déli táj, mind a lapályföld népes vala?

8 És szóla az Úr Zakariásnak, mondván:

9 Így szólt a Seregeknek Ura, mondván: Igaz ítélettel ítéljetek, és irgalmasságot és könyörületességet gyakoroljon ki-ki az ő felebarátjával!

10 Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarcoljatok, és egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt! 2Móz 22,21-27; Ésa 1,23

11 De nem akarák meghallani, sőt vállaikat vonogaták, és bedugák füleiket, hogy ne halljanak.

12 Szívüket is megkeményíték, hogy ne hallják a törvényt és az igéket, amelyeket a Seregeknek Ura küldött vala az ő lelke által, az előbbi próféták által. És igen felgerjedt vala a Seregeknek Ura.

13 És lőn, hogy amint én kiáltottam, és nem hallották meg, úgy kiáltottak, de nem hallottam meg – azt mondja a Seregeknek Ura –, Ésa 1,15; Jer 14,11.12

14 hanem szétszórtam őket mindenféle nemzetek közé, akik nem ismerték őket, és puszta lőn utánuk a föld, hogy senki azon sem át nem megy, sem meg nem tér. Így tevék pusztává a kívánatos földet. 2Kir 17,6.7; 2Krón 36,21