ZSOLTÁROK KÖNYVE
20. fejezet
A nép könyörgése királyáért háború idején
1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
2 Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején! Oltalmazzon meg téged a Jákób Istenének neve! 5Móz 28,58; Péld 18,10
3 Küldjön néked segítséget a szent helyről, és a Sionból támogasson téged!
4 Emlékezzék meg minden ételáldozatodról, és égőáldozataidat találja kövéreknek! Szela.
5 Cselekedjék veled szíved szerint, és teljesítse minden szándékodat, Zsolt 21,3
6 hogy örvendhessünk a te szabadulásodban, és a mi Istenünk nevében zászlót lobogtassunk! Teljesítse az Úr minden kérésedet! Zsolt 13,6; 2Sám 8,1-5
7 Most tudom, hogy az Úr megsegíti felkentjét, meghallgatja őt szent egeiből jobbjának segítő erejével. 2Sám 5,12
8 Ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak; mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevéről emlékezünk meg. 1Sám 17,45; Zsolt 33,16; 44,7.8
9 Azok meghanyatlanak és elesnek; mi pedig felkelünk és megállunk.
10 Uram, segítsd meg a királyt! Hallgasson meg minket, mikor kiáltunk hozzá!