Jób töredelme

1 Jób pedig felele az Úrnak, és monda:

2 Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, amit elgondoltál.

3 Ki az – mondod –, aki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem. Csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.

4 Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek! Én kérdezlek, te pedig taníts meg engem!

5 Az én fülemnek hallásával hallottam felőled, most pedig szemeimmel látlak téged. Jób 40,1; 4Móz 12,6-8

6 Ezért hibáztatom magam, és bánkódom a porban és hamuban.

Isten igazat ad Jóbnak barátaival szemben

7 Miután pedig e szavakat mondotta vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób.

8 Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz, Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égőáldozatot! Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék tiérettetek! Mert csak az ő személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felőlem igazán, mint az én szolgám, Jób. Jak 5,6; Jób 13,7-10

9 Elmenének azért a Témánból való Elifáz, a Sukhból való Bildád és a Naamából való Cófár, és úgy cselekedének, amiképpen mondotta vala nékik az Úr, és az Úr tekinte Jóbnak személyére.

Isten megáldja Jóbot

10 Azután eltávolítá Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott vala az ő barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.

11 És beméne hozzá minden fiútestvére és minden leánytestvére és minden előbbi ismerőse, és evének ővele együtt kenyeret az ő házában. Sajnálkozának felette, és vigasztalák őt mindama nyomorúság miatt, amelyet az Úr reábocsátott vala, és ki-ki ada néki egy-egy pénzt, és ki-ki egy-egy aranyfüggőt.

12 Az Úr pedig jobban megáldá a Jób életének végét, mint kezdetét, mert lőn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara. Jób 1,2-3

13 És lőn néki hét fia és három leánya.

14 És az elsőnek neve vala Jémima, a másodiké Keciha, a harmadiké Kéren-Happuk.

15 És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjuk örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.

16 Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.

17 És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel.