Izsák születése

1 Az Úr pedig meglátogatá Sárát, amint mondotta vala, és akképpen cselekedék az Úr Sárával, amiképpen szólott vala. 1Móz 17,19; 18,10

2 Mert fogada Sára az ő méhében, és szüle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten. Zsid 11,11; 1Móz 18,10.14

3 És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, aki néki született vala, akit szült vala néki Sára, Izsáknak:

4 És körülmetélé Ábrahám az ő fiát, Izsákot nyolcnapos korában, amint parancsolta vala néki az Isten. 1Móz 17,10-12

5 Ábrahám pedig százesztendős vala, mikor születék néki az ő fia, Izsák.

6 És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten énnékem; aki csak hallja, nevet rajtam.

7 Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? S ímé, fiat szültem vénségére.

8 És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték. Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, amelyen Izsák elválasztaték.

Hágár és Ismáel elűzetése

9 Mikor pedig Sára nevetgélni látá az egyiptombeli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szült vala,

10 monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egyben, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal. Zsid 11,18; Gal 4,30

11 Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog az ő fiáért.

12 De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga! Valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod. Róm 9,1; Gal 4,30

13 Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő. 1Móz 21,18

14 Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára, s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.

15 Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.

16 És elméne, s leüle által ellenében mintegy nyíllövésnyi távolságra, mert azt mondja vala: Ne lássam, mikor a gyermek meghal! Leüle tehát által ellenében, és fölemelé szavát, és síra.

17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged, Hágár? Ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát ott, ahol van.

18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. 1Móz 21,13; 1Móz 25,16

19 És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, odaméne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek.

20 És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjásszá.

21 Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Egyiptom földjéről.

Ábrahám szövetsége Abimélekkel

22 És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól, annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van teveled mindenben, amit cselekszel. 1Móz 26,26-33

23 Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem énellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, amellyel én teirántad viseltettem, viseltetel te is énirántam és az ország iránt, amelyben jövevény voltál.

24 És monda Ábrahám: Én megesküszöm.

25 Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái. 1Móz 26,15.18

26 És monda Abimélek: Nem tudom, kicsoda művelte e dolgot. Te sem jelentetted nékem, s én sem hallottam, hanem csak ma.

27 Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat, és adá Abiméleknek. És egymással szövetséget kötének.

28 És különállíta Ábrahám a nyájból hét juhot.

29 És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet különállítál?

30 És felele Ábrahám: Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kutat.

31 Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten. 1Móz 26,33

32 Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól, annak hadvezére, és visszatérének a filiszteusok földjére.

33 Ábrahám pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségül hívá ott az örökkévaló Úristennek nevét.

34 És sok ideig tartózkodék Ábrahám a filiszteusok földjén.