Énekek
7. fejezet
A vőlegény és a menyasszony párbeszéde
1 Oh, mely szépek a te lépéseid a sarukban, oh, fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk,* mesteri kezeknek műve.
2 A te köldököd, mint a kerekded csésze, nem szűkölködik nedvesség nélkül; a te hasad, mint a gabonaasztag, liliomokkal körülkerítve.
3 A te két emlőd, mint két őzike, a vadkecskének kettős* fiai. Énekek 4,5
4 A te nyakad, mint az elefánttetemből csinált torony; a te szemeid, mint a hesbonbeli halastók, a soknépű kapunál; a te orrod hasonló a Libánus tornyához, mely néz Damaszkusz felé.
5 A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez, és a te fejeden hajadnak fonatékja a bíborhoz, a király is megköttetnék fürtjeid által.
6 Mely igen szép vagy, és mely kedves, oh, szerelem, a gyönyörűségek közt! Zsolt 45,14
7 Ez a te termeted hasonló a pálmafához, és a te emlőid a szőlőgerezdekhez.
8 Azt mondám: felhágok a pálmafára, megfogom annak ágait, és lesznek a te emlőid, mint a szőlőnek gerezdjei, és a te orrodnak illatja, mint az almának.
9 És a te ínyed, mint a legjobb bor, melyet szerelmesem kedvére szürcsöl, mely szóra nyitja az alvók ajkait.
10 Én az én szerelmesemé vagyok, és engem kíván ő! Énekek 2,16
11 No, én szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a falukban!
12 Felkelvén menjünk a szőlőkbe, lássuk meg, ha fakad-é a szőlő, ha kinyílott-é virágja, ha virágzanak-é a gránátalmafák! Ott közlöm az én szerelmimet veled.
13 A mandragórák illatoznak, és a mi ajtónk előtt vannak minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak, melyeket, oh, én szerelmesem, néked megtartottam!