A menyasszony vágyódása a vőlegény után

1 Én Sáronnak rózsája vagyok, és a völgyek lilioma.

2 Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt.

3 Mint az almafa az erdőnek fái közt, olyan az én szerelmesem az ifjak közt. Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni, és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek.

4 Bevisz engem a borozó házba, és zászló felettem a szerelme.

5 Erősítsetek engem szőlővel, üdítsetek fel engem almákkal, mert betege vagyok a szerelemnek.

6 Az ő bal keze az én fejem alatt van, és jobb kezével megölel engem. Énekek 8,3

7 Kényszerítlek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre és a mezőnek szarvasira: Fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet addig, amíg akarja! Énekek 3,5; 8,4

8 Az én szerelmesemnek szavát hallom, ímé, ő jő, ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon.

9 Hasonlatos az én szerelmesem az őzhöz vagy a szarvasoknak fiához. Ímé, ott áll a mi falunkon túl, néz az ablakon keresztül, tekintget a rostélyokon keresztül.

10 Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: Kelj fel, én mátkám, én szépem, és jöszte!

11 Mert ímé a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment.

12 Virágok láttatnak a földön, az éneklésnek ideje eljött, és a gerlicének szava hallatik a mi földünkön.

13 A fügefa érleli első gyümölcsét, és a szőlők virágzásban vannak, jó illatot adnak. Kelj fel, én mátkám, én szépem, és jöjj hozzám!

14 Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak rejtekében, mutasd meg nékem a te orcádat, hadd halljam a te szódat! Mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes.

15 Fogjátok meg nékünk a rókákat, a rókafiakat, akik a szőlőket elpusztítják, mert a mi szőlőink virágban vannak.

16 Az én szerelmesem enyém, és én az övé, aki a liliomok közt legeltet. Énekek 7,10

17 Míglen meghűsöl a nap, és az árnyékok elmúlnak, térj meg, és légy hasonló, én szerelmesem, az őzhöz, vagy a szarvasoknak fiához a Béther hegyein! Énekek 4,6