Az angyal kezében lévő könyv, melyet János lenyel. A hét mennydörgés

1 És láték egy másik, erős angyalt az égből leszállani, aki felhőbe vala öltözve, és a fején szivárvány vala, és az orcája olyan vala, mint a nap, és a lábai mint a tűzoszlopok,

2 és a kezében egy nyitott könyvecske vala, és tevé a jobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre.

3 És kiálta nagy szóval, mint mikor az oroszlán ordít, és mikor kiálta, megszólaltatá a hét mennydörgés az ő szavát.

4 És mikor a hét mennydörgés megszólaltatta az ő szavát, le akarám írni, és az égből szózatot hallék, amely ezt mondá nékem: Pecsételd be, amiket a hét mennydörgés szóla, és azokat meg ne írd! Dán 8,26; 12,4

5 És az angyal, akit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre, Dán 12,7

6 és megesküvék arra, aki örökkön-örökké él, aki teremtette az eget és a benne valókat és a földet és a benne valókat és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen.

7 Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, amint megmondotta az ő szolgáinak: a prófétáknak.

8 És a szózat, amelyet hallottam az égből, ismét szóla nékem, és monda: Menj el, és vedd el azt a nyitott könyvecskét, mely a tengeren és a földön álló angyal kezében van! Jel 10,2

9 Elmenék azért az angyalhoz, mondván néki: Add nékem a könyvecskét! És monda nékem: Vedd el és edd meg, és megkeseríti a te gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz. Ez 3,1-3

10 Elvevém azért a könyvecskét az angyal kezéből, és megevém azt, és az én számban olyan édes vala, mint a méz, és mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom.

11 És monda nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek és nyelvek és királyok felől.