ZSOLTÁROK KÖNYVE
55. fejezet
Könyörgés a hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel, Dávid tanítása.
2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől!
3 Figyelmezz énreám, és hallgass meg engemet! Mert keseregve bolyongok és jajgatok
4 az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért; mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem. 1Sám 24,10-13; Zsolt 35,11
5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
6 Félelem és rettegés esett énreám, és borzadály vett körül engem. 2Sám 21,15-22; 15,14
7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
8 Ímé, messze elmennék, és a pusztában lakoznám. Szela.
9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
10 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvüket, mert erőszakot és háborgást látok a városban.
11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
12 Veszedelem van belsejében, s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném, nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől.
14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm, 2Sám 15,31; 16,23
15 akik együtt édes bizalomban éltünk, az Isten házába jártunk a tömegben.
16 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba, mert gonoszság van lakásukban, kebelükben.
17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat. 2Sám 15,25.26
19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
20 Meghallja Isten, és megfelel nékik (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), akik nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent.
21 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre, megszegte az ő szövetségét.
22 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van, lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
23 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz!
24 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig tebenned bízom. Zsolt 37,35.36; Jób 15,32.33