Ellenségeitől való szorongattatásai közt Dávid az Úrban bízik

1 Az éneklőmesternek, Dávidé. Az Úrban bízom. Hogy mondhatjátok az én lelkemnek: Fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!

2 Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilukat az idegre, hogy a sötétségben az igaz szívűekre lövöldözzenek. Zsolt 37,14

3 Mikor a fundamentumok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?

4 Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben. Az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait. Hab 2,20; Ésa 66,1

5 Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke. Zsolt 26,2; Zsolt 5,5

6 Hálókat hullat a gonoszokra, tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészük. Ez 38,22

7 Mert az Úr igaz, igazságot szeret, az igazak látják az ő orcáját. 5Móz 10,17