A rékábiták ősatyjuk iránti engedelmességét szembeállítja a zsidó nép Isten iránti engedetlenségével

1 Az a beszéd, amelyet szóla az Úr Jeremiásnak, Jojákimnak, Jósiás, Júda királya fiának idejében, mondván: 2Kir 23,34

2 Menj el a rékábiták házához, és szólj velük, és vidd be őket az Úr házába, a kamarák egyikébe, és adj nékik bort inni! 2Kir 10,15

3 És mellém vevém Jaazániát, Jeremiásnak fiát, ki fia vala Habasániának, és az ő rokonait és minden fiait és a rékábiták egész háznépét.

4 És bevivém őket az Úr házába, a Hanán fiainak a kamarájába, ki Igdaliásnak, az Isten emberének fia vala, amely a fejedelmek kamarája mellett vala, Mahásiásnak, Sallum fiának kamaráján felül, aki az ajtónak őrizője vala.

5 És a rékábiták háza népének fiai elé borral telt kancsókat és poharakat tevék, és ezt mondám nékik: Igyatok bort!

6 És felelének: Nem iszunk bort, mert Jónadáb, Rékábnak fia, a mi atyánk parancsolta nékünk, mondván: Ne igyatok ti bort soha, se a ti fiaitok!

7 Se házat ne építsetek, se vetést ne vessetek, se szőlőt ne ültessetek, se ne tartsatok, hanem sátorokban lakjatok teljes életetekben, hogy sok ideig éljetek e földnek színén, amelyben ti jövevények vagytok.

8 És hallgattunk Jónadábnak, a Rékáb fiának, a mi atyánknak szavára mindabban, amiket parancsolt nékünk, hogy teljes életünkben bort ne igyunk mi, a mi feleségeink, a mi fiaink és a mi leányaink.

9 Se házakat ne építsünk, hogy azokban lakjunk, se szőlőnk, se mezőnk, se vetésünk ne legyen nékünk,

10 hanem lakozzunk sátorokban. Hallgattunk azért, és aszerint cselekedtünk, amint nékünk Jónadáb, a mi atyánk megparancsolta vala.

11 Mikor pedig feljöve Nabukodonozor, a babiloni király a földre, akkor ezt mondánk: Jertek el, menjünk be Jeruzsálembe a káldeai sereg előtt és a szíriabeli sereg előtt! És Jeruzsálemben lakoztunk.

12 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

13 Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene: Menj el, mondd meg a Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak: Nem veszitek-é fel az intést, hogy hallgassatok az én beszédeimre? – azt mondja az Úr.

14 Jónadábnak, a Rékáb fiának intései teljesedtek, amelyekkel megparancsolta az ő fiainak, hogy bort ne igyanak, és mind ez ideig sem ittak bort, mert hallgattak az ő atyjuk parancsolatjára. Én is szóltam néktek, szóltam pedig jó reggel, de nem engedtetek nékem. Jer 11,7

15 És elküldtem hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel küldém, mondván: Kérlek, ki-ki térjen meg az ő gonosz útjáról, jobbítsátok meg cselekedeteiteket, és idegen istenek után ne járjatok, hogy nékik szolgáljatok. És lakoztok a földön, amelyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, de fületeket sem hajtátok reá, és nem hallgattatok reám. Jer 25,5

16 Mivelhogy Jónadábnak, a Rékáb fiának fiai teljesítik az ő atyjuknak parancsolatát, melyet parancsolt vala nékik, e nép pedig nem hallgata reám,

17 azért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ímé, én rábocsátom Júdára és Jeruzsálemnek minden lakóira mindama veszedelmet, amelyről szóltam nékik. Azért mert szóltam nékik, de nem hallották, kiáltottam nékik, de nem feleltek. Jer 15,2.6

18 A rékábiták házának pedig monda Jeremiás: Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Mivelhogy hallgattatok Jónadábnak, a ti atyátoknak parancsolatjára, és megtartottátok minden parancsolatját, és úgy cselekedtetek, amint meghagyta volt néktek,

19 azért ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Nem fogyatkozik el Jónadábnak, a Rékáb fiának maradéka, aki előttem álljon mindenkor.