39. fejezet

1 És te, embernek fia, prófétálj Góg ellen, és mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek Góg, Rós, Mések és Tubál fejedelme! 1Móz 10,2

2 És elcsalogatlak és vezetgetlek, és felhozlak messze északról, és beviszlek Izráel hegyeire. Ez 38,15

3 És kiütöm kézívedet bal kezedből, és nyilaidat jobb kezedből kiejtem.

4 Izráel hegyein esel el te és minden sereged és a népek, melyek veled lesznek. A ragadozó madaraknak, minden szárnyas állatnak és a mezei vadaknak adtalak eledelül. Jóel 3,1.2

5 A mező színén esel el, mert én szóltam – ezt mondja az Úr Isten.

6 És bocsátok tüzet Mágógra és azokra, akik a szigeteken bátorságosan laknak, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.

7 És az én szent nevemet megismertetem az én népem, Izráel között, s többé nem hagyom megfertőztetni szent nevemet. És megtudják a pogányok, hogy én, az Úr, szent vagyok Izráelben!

8 Ímé, eljött és meglett – ezt mondja az Úr Isten –, ez az a nap, amelyről szólottam. Ez 38,17

9 És kimennek Izráel városainak lakói, és feltüzelik és felégetik a fegyvereket s a kis és nagy pajzsokat, a kézívet és a nyilakat és a kézbeli pálcákat és dárdákat, és tüzelnek velük hét esztendeig. Hós 2,17; Mik 4,3

10 És fát nem hordanak a mezőről, sem az erdőkről nem vágnak, hanem a fegyverekből tüzelnek, és zsákmányt vetnek zsákmányolóikban, s prédálóikat elprédálják – ezt mondja az Úr Isten.

11 És lészen azon a napon, hogy adok Gógnak helyet, hol temetője legyen Izráelben, a vándorok völgyét keletre a tengertől, ez fogja bezárni e vándor népséget. És ott temetik el Gógot és minden gyülevészét, és nevezik Góg gyülevésze völgyének.

12 És eltemeti őket Izráel háza, hogy a földet megtisztítsa, hét álló hónapig.

13 És temetni fog az ország egész népe, s lészen ez nékik dicsőségükre a napon, melyen megdicsőítem magamat – ezt mondja az Úr Isten.

14 És választanak embereket, kik a földet szüntelen bejárják, temetgetvén ama vándor népséget, azokat, kik még a föld színén maradtak, hogy azt megtisztítsák. Hét hónap múlva indulnak keresni.

15 És bejárják e járók a földet, és ha ki embertetemet lát, jelt állít melléje, míg a temetgetők eltemetik azt a Góg gyülevésze völgyében.

16 És egy városnak is Hamóna lesz a neve. És megtisztítják a földet.

17 És te, embernek fia, így szól az Isten, mondjad a madaraknak, minden szárnyas állatnak és minden mezei vadnak: Gyűljetek egybe, és jöjjetek el, seregeljetek egybe mindenfelől az én áldozatomra, mert én nagy áldozatot szerzek néktek Izráel hegyein, és egyetek húst, és igyatok vért! Ésa 34,6; Sof 1,7.8

18 Vitézek húsát egyétek, s a föld fejedelmeinek vérét igyátok, kosok, bárányok és bakok, bikák, Básánban hízottak mindnyájan!

19 S egyetek kövérséget jóllakásig, és igyatok vért megrészegedésig az én áldozatomból, amelyet szerzek néktek!

20 És lakjatok jól az én asztalomnál lovakból és paripákból, vitézekből és minden hadakozó férfiakból! – ezt mondja az Úr Isten.

21 És megmutatom az én dicsőségemet a pogányok között, és meglátják mindazok a pogányok az én ítéletemet, melyet cselekedtem, és az én kezemet, melyet rájuk vetettem. Ez 28,22.23

22 És megtudja Izráel háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, attól a naptól fogva és azután.

23 És megtudják a pogányok, hogy az ő vétke miatt vitetett fogságra Izráel háza, mivelhogy elpártolt tőlem, s én elrejtettem orcámat tőle, azért adtam őt ellenségei kezébe, és hullottak el fegyver miatt mindnyájan.

24 Az ő tisztátalanságuk s bűneik szerint cselekedtem velük, és elrejtettem orcámat tőlük.

25 Azért így szól az Úr Isten: Most már hazahozom Jákób foglyait, és megkegyelmezek Izráel egész házának, s féltő szerelemre gyulladok szent nevemért.

26 És elfelejtik gyalázatukat és minden vétküket, mellyel vétkeztek ellenem, mikor laknak földjükön bátorságosan, és őket senki sem rettegteti.

27 Mikor visszahozom őket a népek közül, és egybegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megszentelem magamat bennük sok nép szeme láttára.

28 És megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, ki fogságra vittem őket a pogányok közé, majd egybegyűjtém őket földjükre, és senkit közülük többé ott nem hagyok. Zsolt 126,1-3

29 És többé el nem rejtem orcámat tőlük, mivelhogy kiöntöttem lelkemet Izráel házára – ezt mondja az Úr Isten. Jóel 2,28; ApCsel 2,17