Tírusz és Szidón pusztulása

1 Fenyegető jövendölés Tírusz ellen: Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult Tírusz! Nem maradt egy ház sem, nincs hova menni! Ciprus földjéről jövet mondták meg nekik. Ez 26-28; Ám 1,9-10; Mt 11,21-22; Lk 10,13-14

2 Némuljatok el, tengerpart lakói, szidóni kereskedők, kiknek követei átszelik a tengert,

3 a nagy vizeket! A Síhór gabonája, a Nílus aratása volt a jövedelme, és ő volt a népek vásártere.

4 Szégyenkezz, Szidón, mert így szól a tenger, a tengeri erődítmény: Olyan lettem, mint aki nem vajúdott, nem szült, nem nevelt ifjakat, nem dédelgetett leányokat!

5 Úgy gyötrődnek, akik Tírusz hírét hallják, mint amikor Egyiptomról hallottak.

6 Keljetek át Tarsísba, jajgassatok, tengerpart lakói!

7 Hát ez a ti vigadozó városotok, mely ősidők óta fennáll, amely messzire elment, hogy ott is megtelepedjék?

8 Kicsoda döntött így a koronás Tíruszról, melynek kereskedői vezérek, és kalmárjait tisztelik a földön? Jel 18,23

9 A Seregek Ura döntött így, hogy meggyalázza a kevélységet, és megalázzon minden pompát, mindenkit, akit tisztelnek a földön. Ézs 2,11-17; Ez 28,1-19

10 Műveld meg földedet, Tarsís leánya, mint a Nílus völgyét, mert nincs többé kikötő!

11 Kinyújtotta kezét a tengerre az Úr, megrendítette a királyságokat; elrendelte Kánaánról, hogy pusztítsák el erődítményeit.

12 Ezt mondta: Nem fogsz többé vigadni, Szidón leánya, te meggyalázott szűz! Rajta, kelj csak át Ciprusra, ott sem lelsz nyugalmat!

13 Íme, a káldeusok országa! Még nem is létezett ez a nép, mikor Asszíria kiépítette Tíruszt a hajói számára. De ostromműveket állított ellene, palotáit lerombolta, romhalmazzá tette!

14 Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztult erődítményetek!

15 Akkor majd elfelejtik Tíruszt hetven évig, ameddig egy király él. Hetven év múlva úgy jár Tírusz, ahogy a szajha-nóta mondja: Jer 25,11-12; 29,10; Dán 9,24

16 Fogd a citerát, járd be a várost, elfelejtett szajha! Szépen pengesd, dalolj sokat, hogy emlékezzenek rád!

17 Hetven év múlva az Úr meglátogatja Tíruszt, és az ismét megkapja bérét, mert paráználkodni fog a világ minden országával a föld színén. Jer 46,25-26; 49,6.39; Ez 29,13-16

18 De keresete és bére egyszer még az Úr szent tulajdona lesz. Nem teszik a kincstárba, hogy ott őrizgessék, hanem azoké lesz ez a kereset, akik az Úr színe előtt laknak, hogy jóllakásig ehessenek, és szép ruhába öltözhessenek. Zsolt 132,15-16; Ézs 18,7; 45,14; 60,4-18; Hag 2,7-8; Jel 21,24-26