ZSOLTÁROK KÖNYVE
130. fejezet
Bűnbocsánatért való könyörgés
1 Grádicsok* éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Zsolt 88,6-8
2 Uram, hallgasd meg az én szómat! Legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, kicsoda maradhat meg?! Zsolt 25,11; Jób 14,16-17
4 Hiszen tenálad van a bocsánat, hogy féljenek téged. Zsolt 32,5; 103,2.3
5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében.
6 Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7 Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás.