Jóel
1. fejezet
Sáskacsapás, az Úr napjának ábrázolója
1 Az Úrnak igéje, amely lőn Jóelhez, a Petuel fiához.
2 Vének! Halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti időtökben vagy a ti atyáitoknak idejében?
3 Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az ő fiaiknak, és azoknak fiai a következő nemzetségnek!
4 Amit a sáska meghagyott, megette a szöcske, és amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár, és amit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó. Jóel 2,25
5 Serkenjetek fel, részegek, és sírjatok, és jajgassatok mind, ti, borivók, a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól!
6 Mert egy nép jött fel az én földemre, erős és megszámlálhatatlan. Fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nőstény oroszláné. Jóel 2,2-11
7 Pusztává tette szőlőmet, összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta, és széjjelhányta, fehérlenek annak ágai.
8 Keseregj, mint a szűz, aki gyászba öltözik az ő ifjúsága férjéért!
9 Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából. Gyászolnak a papok, az Úrnak szolgái.
10 Elpusztíttatott a mező, gyászol a föld, mert elpusztíttatott a gabona, kiszáradt a must, kiapadt az olaj. Hós 2,8
11 Szégyenüljetek meg, ti, szántóvetők, jajgassatok, szőlőművesek a búzáért és az árpáért, mert elveszett a mező aratása!
12 Elszáradt a szőlőtő, a fügefa elhervadt, a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezőnek minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.
13 Öltsetek gyászt, és sírjatok, ti, papok! Jajgassatok, ti, oltár szolgái! Jöjjetek, és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái, mert megvonatott az étel- és italáldozat Isteneteknek házától.
14 Szenteljetek böjtöt, hirdessetek gyűlést! Gyűjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz! Jóel 2,15
15 Jaj, ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól. Jóel 2,1; Ésa 13,6
16 Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vigasság Istenünk házából?!
17 Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedőltek a csűrök, mert kiaszott a gabona.
18 Mint nyög a barom! Megháborodtak a marhacsordák, mert nincs legelőjük. Bűnhődnek még a juhnyájak is!
19 Hozzád kiáltok, Uram, mert tűz emésztette meg a puszta virányait, és láng perzselte le a mező minden fáját. Jóel 2,3
20 A mező vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tűz emésztette meg a puszta virányait.