Fáraó álmai

1 Lőn pedig két esztendő múlván, hogy a fáraó álmot láta, s ímé, áll vala a folyóvíz mellett.

2 És ímé, a folyóvízből hét szép és kövér tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.

3 S ímé, azok után más hét tehén jő vala ki a folyóvízből, rútak és ösztövérek, és odaállanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.

4 És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet. És felserkene a fáraó.

5 És elaluvék, és másodszor is álmot láta, és ímé, hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.

6 És ímé, azok után hét vékony s keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala.

7 És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a fáraó, és ímé, álom vala.

8 Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért, és egybehívatá Egyiptom minden jövendőmondóját és minden bölcsét, és elbeszélé nékik a fáraó az ő álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a fáraónak.

9 Szóla azért a főpohárnok a fáraónak, mondván: Az én bűneimről emlékezem e napon.

10 A fáraó megharagudt vala az ő szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testőrök főhadnagyának házába, engem és a fősütőmestert.

11 És álmot látánk egy éjjel, én is, az is, mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda. 1Móz 40,5

12 És vala velünk ott egy héber ifjú, a testőrök főhadnagyának szolgája. Elbeszéltük vala néki, és ő megfejté nékünk a mi álmainkat, mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg.

13 És lőn, hogy amiképpen megfejté nékünk, úgy lőn: engem visszahelyeze hivatalomba, amazt pedig felakasztatá.

József magyarázata

14 Elkülde azért a fáraó, és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák őt a tömlöcből, és megborotválkozék, ruhát válta, és a fáraóhoz méne. Zsolt 105,20

15 És monda a fáraó Józsefnek: Álmot láttam, és nincs, aki megmagyarázza azt. Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogyha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt.

16 És felele József a fáraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, ami a fáraónak javára van.

17 Monda azért a fáraó Józsefnek: Álmomban ímé, állok vala a folyóvíz partján.

18 És ímé, a folyóvízből hét kövér és szép tehén jő vala ki, és legel vala a nádasban.

19 S ímé, azok után más hét tehén jő vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Egyiptom földjén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.

20 És elnyelék az ösztövér és rút tehenek az elébbi hét kövér tehenet.

21 És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejük oly rút vala, mint azelőtt. És felserkenék.

22 És láttam álmomban, és ímé, hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.

23 És ímé, hét összeaszott, vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után.

24 És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, aki megmagyarázza nékem.

25 És monda József a fáraónak: A fáraó álma egy és ugyanaz. Amit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a fáraónak.

26 A hét szép tehén, hét esztendő, a hét szép gabonafej az is hét esztendő; az álom egy és ugyanaz.

27 A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendő, és a hét vékony, keleti széltől kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.

28 Ez az, amit mondék a fáraónak, hogy amit Isten cselekedni akar, megmutatta a fáraónak.

29 Ímé, hét esztendő jő, és nagy bőség lesz egész Egyiptomban.

30 Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és megemészti az éhség a földet.

31 És nem ismerszik meg az elébbi bőség e földön az utána következő éhség miatt, mert igen nagy lesz.

32 Hogy pedig a fáraó álma kettős, kétszeres vala, onnan van, mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghezvinni.

33 Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Egyiptom földjén gondviselővé.

34 Cselekedje ezt a fáraó, és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Egyiptom földjén a hét bő esztendőben!

35 És takarítsák be a következő jó esztendők minden termését, és gyűjtsenek gabonát a fáraó keze alá élelmül a városokban, és tartsák meg!

36 És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Egyiptom földjére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt!

Józsefet nagy méltóságra emelik

37 És tetszék e beszéd a fáraónak és minden ő szolgáinak.

38 Monda azért a fáraó az ő szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, akiben az Isten lelke van?

39 És monda a fáraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mindezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.

40 Te légy az én házamon főgondviselő, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyi szék tesz engem nálad nagyobbá! Zsolt 105,20-22; ApCsel 7,10

41 Monda továbbá a fáraó Józsefnek: Ímé, fejedelemmé tettelek az egész Egyiptom földjén.

42 És levevé a fáraó a maga gyűrűjét kezéről, és adá azt József kezére, és felöltözteté őt drága gyolcs ruhába, és aranyláncot tőn az ő nyakába.

43 És meghordoztatá őt az ő második szekerén, és kiáltják vala őelőtte: Térdet hajtsatok! Így tevé őt fejedelemmé az egész Egyiptom földjén.

44 És monda a fáraó Józsefnek: Én vagyok a fáraó, de tenálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Egyiptom földjén.

45 És nevezé a fáraó József nevét Cafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségül Aszenáthot, Potiferának, On papjának leányát. És kiméne József Egyiptom földjére.

46 József pedig harmincesztendős vala, mikor a fáraó előtt, az egyiptomi király előtt álla. Kiméne tehát József a fáraó elől, és bejárá az egész Egyiptom földjét.

József gondoskodása

47 És a föld a hét bő esztendő alatt tele marokkal ontá a termést.

48 És összegyűjté a hét esztendőnek minden eleségét, mely vala Egyiptom földjén, és a városokba takarítá az élelmet, minden városba a körülötte levő határ élelmét takarítá be.

49 És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszűntek azt számba venni, mivelhogy száma nem vala.

50 Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte előtt, kiket szüle néki Aszenáth, Potiferának, az On papjának leánya. 1Móz 48,5

51 És nevezé József az elsőszülöttnek nevét Manassénak, mert úgymond, elfelejteté énvelem Isten minden én vesződségemet és az én atyámnak egész házát.

52 A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak, mivel, úgymond, megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földjén.

53 Eltele tehát a bőség hét esztendeje, amely vala Egyiptomnak földjén.

54 És elkezdődék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József. És lőn éhség minden országban, de Egyiptom földjén mindenütt vala kenyér. Zsolt 105,16; 1Móz 45,6

55 De megéhezék egész Egyiptom földje is, és kenyérért kiált vala a nép a fáraóhoz. Monda pedig a fáraó mind az egyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, és amit mond néktek, azt műveljétek!

56 És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a gabonás házakat, és árulja vala az egyiptombelieknek, mert nagyobbodik vala az éhség Egyiptom földjén.

57 És mind az egész föld Egyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni, mert nagy vala az éhség az egész földön.