Szárai Ábrámhoz adja Hágárt

1 És Szárai, az Ábrám felesége nem szüle néki. De vala néki egy Egyiptomból való szolgálója, kinek neve Hágár vala.

2 Monda azért Szárai Ábrámnak: Ímé, az Úr bezárolta az én méhemet, hogy ne szüljek. Kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán azáltal megépülök. És engede Ábrám a Szárai szavának.

3 Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az egyiptombeli Hágárt, az ő szolgálóját tíz esztendővel azután, hogy Ábrám a Kánaán földjén letelepedék, és adá azt Ábrámnak, az ő férjének feleségül.

4 És beméne Hágárhoz, és az fogada az ő méhében. Ez pedig amint látta, hogy terhes, nem vala becsülete az ő asszonyának őelőtte. Péld 30,21-23

5 Monda azért Szárai Ábrámnak: Bántódásom van miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivelhogy látja, hogy teherbe esett, nincsen előtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr énközöttem és teközötted!

6 És monda Ábrám Szárainak: Ímé, a te szolgálód kezedben van, azt tedd vele, amit jónak látsz! Nyomorgatja vala azért Szárai, és az elfuta őelőle.

Az elfutott Hágár visszatér. Ismáel születik

7 És találá őt az Úrnak angyala egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba menő úton van.

8 És monda: Hágár, Szárai szolgálója! Honnan jössz, és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elől futok én.

9 Akkor monda néki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az ő kezei alatt!

10 És monda néki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.

11 És monda néki az Úrnak angyala: Ímé, te terhes vagy, és szülsz fiat, és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.

12 Az pedig vadtermészetű ember lesz: az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze őellene, és minden ő atyjafiának ellenében üti fel sátorát.

13 És nevezé Hágár az Úrnak nevét, aki ővele szólott vala: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?

14 Annak okáért nevezé azt a forrást Lakhai Rói forrásának. Ott van Kádes és Béred között. 1Móz 24,62; 25,11

15 És fiat szüle Hágár Ábrámnak, és nevezé Ábrám az ő fiának nevét, akit Hágár szül vala néki, Ismáelnek. Gal 4,22

16 Ábrám pedig nyolcvanhat esztendős vala, amikor Hágár Ismáelt szülé Ábrámnak.