Prédikátor
9. fejezet
A kegyesek és gonoszok sorsának látszólagos azonossága
1 Mikor adám az én szívemet a bölcsességnek megtudására, és hogy megvizsgáljak minden fáradságot, amely e földön történik (mert sem éjjel, sem nappal az emberek szeme álmot nem lát),
2 akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, amely a nap alatt történik. Mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére. Sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.
3 Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak, szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mindez előttük van.
4 Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mindannak, aki áldozik, mind, aki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint aki féli az esküvést.
5 Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjük van. És az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjükben minden bolondság van, amíg élnek, azután pedig a halottak közé mennek.
6 Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége, mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.
7 Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé, mivelhogy emlékezetük elfelejtetett.
8 Mind szeretetük, mind gyűlöletük, mind gerjedezésük immár elveszett, és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik.
Élvezd vidáman Isten adományait, és tedd, ami rád bízatott!
9 No, azért egyed vigassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat, mert immár kedvesek Istennek a te cselekedeteid!
10 A te ruháid mindenkor legyenek fehérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék!
11 Éld életedet a te feleségeddel, akit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, amelyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban, mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, mellyel munkálódol a nap alatt.
12 Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed! Mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy.
13 Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség, hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.
14 Mert nem is tudja az ember az ő idejét, mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképpen ezek, azonképpen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájuk hirtelenséggel.
15 Ezt is bölcsességnek láttam a nap alatt, és ez énelőttem nagy volt.
16 Tudniillik, hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés ember volt, és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.
17 És találtatott abban egy szegény ember, aki bölcs volt, és az ő bölcsességével a várost megszabadította, de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről. Péld 21,22
18 Akkor én azt mondám: Jobb a bölcsesség az erősségnél, de a szegénynek bölcsessége utálatos, és az ő beszédeit nem hallgatják meg.
19 A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.
20 Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.
21 A megholt legyek a patikáriusnak keneteit megbüdösítik, megerjesztik; azonképpen hathatósabb a bölcsességnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
22 A bölcs embernek szíve az ő jobb kezénél van; a bolondnak pedig szíve bal kezénél.
23 A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.