1Krónika

19. fejezet

Dávid bosszút állt az ammonitákon követeinek megszégyenítéséért

1 Történt ezután, hogy meghalt Náhás, az Ammon fiainak királya, és uralkodék az ő fia helyette. 2Sám 10,1.2

2 És monda Dávid: Minden jóval leszek a Náhás fiához, Hánunhoz, mert az ő atyja is jól tett volt velem. Ezért Dávid követeket külde őhozzá, akik vigasztalnák őt az ő atyjának halála miatt. És elmenének a Dávid szolgái az Ammon fiainak földjére Hánunhoz, hogy őt vigasztalnák.

3 Akkor mondának az Ammon fiainak főemberei Hánunnak: Azt hiszed-é, hogy Dávid atyád iránti tiszteletből küldött hozzád vigasztalókat? Avagy nem azért jöttek-é az ő szolgái hozzád, hogy a földet megvizsgálják, elpusztítsák és kikémleljék?

4 Megfogatá azért Hánun a Dávid szolgáit, és azokat megnyíratá, és ruhájukat félig elmetszeté az ő derekukig, és úgy bocsátá el őket. 2Sám 10,4

5 Elmenének pedig, és értesíték Dávidot, hogy mi történt a férfiakkal. És külde eléjük (mert azok a férfiak felette nagy gyalázattal illettettek vala), és ezt üzené a király: Maradjatok Jerikóban, míg szakállatok megnövénd, akkor jöjjetek hozzám!

6 Látván pedig az Ammon fiai, hogy tisztességtelen dolgot cselekedtek vala Dáviddal, küldének Hánun és az Ammon fiai ezer talentum ezüstöt, hogy fogadjanak szekereket és lovagokat Mezopotámiából, szíriai Maakából és Sóbából.

7 Fogadának azért maguknak harminckétezer szekeret, Maakának királyát is az ő népével együtt, akik eljövének, és tábort járának Medeba előtt. Az Ammon fiai is összegyűlének az ő városaikból, és jövének az ütközetre.

8 Amit mikor meghallott Dávid, elküldé Joábot és a vitézek egész seregét. 1Krón 18,15

9 És az Ammon fiai kimenvén, csatarendbe állának a város kapuja előtt. Amely királyok pedig segítségre jöttek vala, külön valának a mezőn.

10 Látván pedig Joáb, hogy mind elöl, mind hátul ellenség állana, kiválaszta az egész Izráel harcosai közül egynéhányat, és a szíriabeliek ellen rendelé.

11 A nép többi részét pedig testvérére, Abisaira bízá, és ezek az Ammon fiaival állának szemben. 1Krón 18,12

12 És monda: Ha a szíriabeliek rajtam erőt vennének, légy segítségemre; ha pedig az Ammon fiai rajtad vennének erőt, én is megsegéllek.

13 Légy erős, sőt legyünk bátrak mindnyájan a mi népünkért és a mi Istenünk városaiért! Az Úr pedig cselekedje azt, ami néki tetszik! 5Móz 20,1

14 Harcra indula azért Joáb és az ő hada a szíriabeliek ellen, akik őelőtte megfutamodának.

15 Az Ammon fiai pedig mikor látták, hogy megfutamodának a szíriabeliek, ők is megfutamodának Abisai elől, az ő testvére elől, és a városba menekülének. Joáb pedig visszatért Jeruzsálembe.

16 Látván pedig a szíriabeliek, hogy az Izráel előtt megverettetének, követeket küldének, és kihozatták a szíriabelieket, akik a folyóvízen túl laknak vala. És Sófák, a Hadadézer seregeinek vezére volt az elöljárójuk.

17 Mikor pedig hírül adák Dávidnak, összegyűjté az egész Izráelt, és a Jordán vizén átmenvén, hozzájuk érkezék, és csatarendbe állott ellenük. És mikor csatarendbe állott Dávid a szíriabeliek ellen, ők is megütközének ővele.

18 De a szíriabeliek megfutamodának Izráel elől, és levága Dávid a szíriabeliek közül hétezer szekeret és negyvenezer gyalogot. Annak felette Sófákot, a sereg vezérét is megölé. 2Sám 10,18

19 Mikor pedig látták a Hadadézer szolgái, hogy Izráel előtt legyőzetének, békét kötöttek Dáviddal, és szolgálának néki, és nem akarák többször a szíriabeliek megsegélleni az Ammon fiait.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában