Jeremiás

42. fejezet

Jeremiás az Úr parancsára óvja Jóhanánt és a többieket az Egyiptomba meneküléstől

1 Eljöve pedig a csapatoknak minden tisztje és Jóhanán, Káreának fia és Jazánia, Ozániának fia és az egész nép kicsinytől fogva nagyig.

2 És mondának Jeremiás prófétának: Hallgasd meg alázatos kérésünket, és könyörögj érettünk az Úrnak, a te Istenednek mind e maradékért! Mert kevesen maradtunk meg a sokaságból, mint a te szemeid jól látnak minket.

3 És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az utat, amelyen járjunk, és a dolgot, amit cselekedjünk!

4 És monda nékik Jeremiás próféta: Meghallottam. Ímé, én könyörgök az Úrnak, a ti Isteneteknek a ti beszédeitek szerint, és mindazt, amit felel az Úr néktek, megjelentem néktek, el nem titkolok semmit tőletek.

5 Ők pedig mondának Jeremiásnak: Az Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság, ha nem mind ama beszéd szerint cselekszünk, amellyel elküld téged mihozzánk az Úr, a te Istened! Jer 43,1-4

6 Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, amelyért mi téged őhozzá küldünk, hogy jó dolgunk legyen, mert mi hallgatunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.

7 Lőn pedig tíz nap múlva, hogy szóla az Úr Jeremiásnak.

8 És odahívá Jóhanánt, Káreának fiát és a seregeknek minden tisztjét, akik vele valának, és az egész népet kicsinytől fogva nagyig.

9 És monda nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene, akihez küldöttetek engem, hogy megjelentsem előtte a ti könyörgésteket.

10 Ha állandóan megmaradtok e földön, felépítlek titeket, és el nem rontlak, és elplántállak titeket, és ki nem gyomlállak, mert megbántam a gonoszt, amit cselekedtem veletek.

11 Ne féljetek a babiloni királytól, akitől most féltek, ne féljetek tőle – azt mondja az Úr –, mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből!

12 És irgalmasságot cselekszem veletek, hogy irgalmas legyen hozzátok, és lakni hagyjon titeket a ti földeteken.

13 De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára,

14 mondván: Nem! Hanem Egyiptom földjére megyünk be, ahol nem látunk harcot, és nem hallunk trombitaszót, és kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk.

15 Most azért halljátok meg az Úrnak szavát, Júdának maradékai! Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Ha ti csak orcáitokat fordítjátok is úgy, hogy bemenjetek Egyiptomba, és bementek, hogy ott tartózkodjatok,

16 akkor a fegyver, amelytől ti féltek, legott utolér benneteket Egyiptom földjén. És az éhség is, amitől rettegtek, körülvesz titeket Egyiptomban, és ott haltok meg. Ez 30,10.12

17 Mert az lesz, hogy mindazok a férfiak, akik úgy fordítják orcájukat, hogy bemenjenek Egyiptomba, hogy ott tartózkodjanak, meghalnak fegyver, éhség és döghalál miatt. És egy sem marad meg közülük, és nem szabadul meg a veszedelemtől, amelyet én bocsátok reájuk.

18 Mert ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Miképpen kiömlik az én haragom és búsulásom Jeruzsálem lakosaira, azonképpen kiöntöm az én haragomat tireátok, ha bementek Egyiptomba. És lesztek ott átok, csuda, szidalom, gyalázat, és többé nem látjátok e helyet.

19 Az Úr szólott hozzátok, oh, Júdának maradékai! Ne menjetek Egyiptomba! Jól tudjátok meg, hogy bizonyságot tettem ma ellenetek.

20 Mert magatokat csaljátok meg a ti szívetekben, mert ti küldöttetek engem az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván: Könyörögj az Úrnak, a mi Istenünknek, és amint szól az Úr, a mi Istenünk, úgy jelentsd meg nékünk, és akképpen cselekszünk!

21 Mikor pedig ma megjelentem néktek, nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára és egyáltalán azokra, amelyekért engem tihozzátok küldött.

22 Most azért tudjátok meg jól, hogy fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok meg a helyen, ahová kívánkoztok menni, hogy ott tartózkodjatok.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában