Bírák
21. fejezet
Hogyan menekült meg Benjámin törzse
1 És az Izráel fiai megesküdtek Mispában, mondván: Senki miközülünk nem adja leányát Benjáminnak feleségül.
2 És a nép elment Béthelbe, és ott volt egész estéig az Isten előtt, és felemelve szavát, nagy sírással sírt.
3 És mondának: Oh, Uram! Izráelnek Istene! Miért történt ez Izráelben, hogy ma Izráelből egy nemzetség hiányzik?
4 És lőn másnap reggel, felkele a nép, és ott oltárt épített, és egészen égő áldozatot és hálaadó áldozatot áldozott.
5 És mondának az Izráel fiai: Kicsoda az, aki nem jött fel a gyülekezetbe az Izráelnek minden nemzetségei közül az Úrhoz? Mert nagy esküt tettek volt egyszer afelől, aki fel nem jött az Úrhoz Mispába, mondván: Meghalván meghaljon az!
6 És megszánák az Izráel fiai Benjámint, az ő atyjukfiát, és mondának: Kivágattatott ma egy nemzetség Izráelből.
7 Mit cselekedjünk azokkal, akik megmaradtak, hogy feleséget kaphassanak? Mert mi megesküdtünk az Úrra, hogy nem adjuk nékik feleségül a mi leányainkat.
8 És mondának: Van-é valaki az Izráel nemzetségei közül, aki nem jött fel az Úrhoz Mispába? És ímé, Jábes-Gileádból nem jött fel senki a gyülekezet táborába. 1Sám 11,1; 31,11
9 Mert megszámlálá magát a nép, és ímé, nem vala ott senki a Jábes-Gileád lakosai közül.
10 Ekkor elküldött a gyülekezet oda tizenkétezer harcban edzett férfiút, és megparancsolták nékik, mondván: Menjetek el, és vágjátok le Jábes-Gileád lakóit fegyvernek élével, még az asszonyokat és a gyermekeket is!
11 És ezt kell cselekednetek, hogy minden férfiút és minden asszonyt, aki már férfiúval hált, öljetek meg. 4Móz 31,17-18
12 Találának pedig a Jábes-Gileád lakói között négyszáz szűz leányt, akik még nem ismertek férfiút férfival való hálással, és elvitték őket a táborba, Silóba, mely vala a Kánaán földjén.
13 És elküldött az egész gyülekezet, és üzent a Benjámin fiainak, kik a Rimmon szikláján voltak, és békességet ígérének nékik.
14 Így tért vissza abban az időben Benjámin, és nékik adták azokat feleségül, akiket meghagytak Jábes-Gileád asszony népei közül. De így sem lőn elég nékik.
15 És bánkódék a nép Benjámin miatt, hogy az Úr ilyen rést csinált az Izráel törzsein.
16 Mondának azért a gyülekezet vénei: Mit tegyünk, hogy a többiek is feleséget kapjanak, mert Benjáminból kipusztíttattak az asszonyok?
17 És mondának: A benjáminiták birtoka örökség szerint ezeké, akik megmaradtak, mert nem szabad Izráelben egy nemzetségnek sem eltöröltetni.
18 De mi nem adhatunk nékik feleségeket leányaink közül, mert megesküdtek az Izráel fiai, mondván: Átkozott, aki feleséget ad Benjáminnak!
19 És mondának: Ímé, az Úrnak esztendőnként való ünnepnapja lesz most Silóban, amely északra fekszik Bétheltől napkelet felé az országút mellett, amely Bétheltől Sikem felé visz, és délre Lebonától.
20 Ezt parancsolák azért a Benjámin fiainak: Menjetek el, és leselkedjetek a szőlőkben!
21 És ha látjátok, hogy jőnek Siló leányai a körtáncban táncolni, akkor jöjjetek elő a szőlőkből, és vegyetek magatoknak ki-ki feleséget a Siló leányai közül, és menjetek el a Benjámin földjére!
22 Ha aztán atyjaik vagy testvéreik hozzánk jőnek perlődni, akkor azt mondjuk nékik: Könyörüljetek rajtuk miérettünk, mert nem hozhattunk mindeniknek feleséget ama hadból, és minthogy nem ti adtátok nékik, most nem vagytok vétkesek.
23 És ekképpen cselekedtek a Benjámin fiai, és vőnek feleségeket az ő számuk szerint a táncolók közül, akiket elraboltak. És elmentek, és hazatértek örökségükbe, és felépítették a városokat, és azokban laktak.
24 Az Izráel fiai pedig eltávoztak onnét abban az időben, mindegyik a maga nemzetségéhez és háznépéhez, és elmentek onnét ki-ki a maga örökségébe.
25 Ebben az időben nem volt király Izráelben, azért mindenki azt cselekedte, ami jónak látszott az ő szemei előtt.