EZÉKIEL KÖNYVE
47. fejezet
A templomból kifolyó áldáshozó víz
1 És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre. Jóel 3,18
2 És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kívül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.
3 Mikor kiméne az a férfiú napkelet felé mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet, és átvitt engem a vízen, a víz bokáig ér vala. Ez 40,3
4 És mére ismét ezret, és átvitt engem a vízen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezret, és átvitt engem, s a víz derékig ér vala.
5 És mére még ezret, s vala olyan folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.
6 És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.
7 És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felől.
8 És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapácra* megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz.
9 És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog, és a halaknak nagy bőségük lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.
10 És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen. Nemük szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.
11 Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.
12 És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája nevekedik fel. Leveleik el nem hervadnak, és gyümölcseik el nem fogynak, havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizük onnét a szenthelyből foly ki. És gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók. Jel 22,2
13 És monda az Úr Isten: Ez a határ, amely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, Józsefnek két örökséget.
14 És vegyétek azt örökségül mindnyájan egyenlően, mivelhogy fölemeltem kezemet, hogy atyáitoknak adom azt, tehát essék néktek az a föld örökségül. Ez 20,5-6; 2Móz 3,8
15 És ez legyen a föld határa, észak felé a nagy tengertől Hetlónon át Sedádnak menve: 4Móz 34,2-12
16 Hamát, Berótha, Szibraim, mely Damaszkusz határa és Hamát határa közt van, a középső Hásér, mely Havrán határán van. 2Sám 8,8
17 Így legyen a határ a tengertől Hacar-Énónig Damaszkusz határán és azontúl északra, és Hamát határán! Ez az északi oldal. 4Móz 13,22; Bír 3,3
18 És a keleti oldalon: Havrán és Damaszkusz és Gileád között és Izráel földje között a Jordán legyen, ama határtól a keleti tengerig mérjétek! Ez a keleti oldal.
19 És a déli oldalon dél felé: Támártól a versengések vizéig Kádesben, azután a folyó felé a nagy tengerig. Ez a déli oldal dél felé.
20 És a nyugati oldal: a nagy tenger ama határtól fogva addig, ahol egyenesen Hamátba menni. Ez a nyugati oldal.
21 És osszátok el ezt a földet magatok közt Izráel nemzetségei szerint!
22 És legyen, hogy sorsvetéssel osszátok el azt magatok közt és a jövevények közt, akik közöttetek lakoznak, akik közöttetek fiakat nemzettek, és úgy tartsátok őket, mint aki ott született az Izráel fiai között! Veletek együtt sorsvetéssel legyen örökségük Izráel nemzetségei között!
23 És úgy legyen, hogy amely nemzetséggel lakozik a jövevény, ott adjátok ki az ő örökségét! – ezt mondja az Úr Isten.