EZÉKIEL KÖNYVE
10. fejezet
Isten dicsősége a kerubokon
1 És látám, és ímé, a mennyezeten, amely a kerubok feje fölött vala, látszék felettük, mint valami zafírkő, olyan, mint egy királyi széknek formája. Ez 1,22.26
2 És szóla a gyolcsba öltözött férfiúnak, és mondá: Menj be a forgó kerekek közé a kerubok alá, és töltsd meg tenyereidet égő üszökkel onnét a kerubok közül, és szórd a városra! És beméne szemem láttára. Ez 9,3
3 A kerubok pedig állanak a háztól jobbra, mikor a férfi beméne, és a felhő betölté a belső pitvart.* 1Kir 8,10.11; 2Móz 25,18-22
4 És eltávozék az Úr dicsősége a kerubról a ház küszöbére, és megtelék a ház a felhővel, és a pitvar betelék az Úr dicsőségének fényességével.
5 És a kerubok szárnyainak csattogása meghallaték a külső pitvarig, mint az erős Isten hangja, mikor beszél. Ez 1,24
6 És lőn, mikor parancsolt ama gyolcsba öltözött férfinak, mondván: Végy tüzet a forgó kerekek közül, a kerubok közül! Az beméne, és álla a kerék mellé.
7 És kinyújtá egy kerub a kezét a kerubok közül a tűzhöz, mely vala a kerubok között, és vőn és tevé a gyolcsba öltözöttnek markába, ki elvevé és kiméne. Ez 1,8
8 És látszék a kerubokon emberi kéznek formája szárnyaik alatt.
9 És látám, és ímé, négy kerék vala a kerubok mellett, egyik kerék vala az egyik kerub mellett, és a másik kerék a másik kerub mellett, és olyanok valának a kerekek, mintha tarsiskőből volnának. Ez 1,15
10 És mintha volna mind a négyüknek ugyanazon egy formája, mintha egyik kerék a másik kerék közepében volna.
11 Jártukban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártukban, hanem arra, amerre a fő fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentükben.
12 És egész testük és hátuk és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel körös-körül mind a négy kerekükön. Ez 1,18
13 Hallám, hogy a kerekeket forgó kerekeknek nevezték fülem hallatára.
14 És négy orcája vala mindeniknek, az első orca vala keruborca, és a második orca emberorca, a harmadik oroszlánorca, és a negyedik sasorca. Ez 1,10
15 És fölemelkedének a kerubok. Ez ama lelkes állat, amelyet láttam a Kébár folyó mellett.
16 És mikor járnak vala a kerubok, járnak vala a kerekek is mellettük, mikor pedig felemelék a kerubok szárnyaikat, hogy fölemelkedjenek a földről, nem fordulának el a kerekek sem az ő oldaluktól.
17 Ha azok állanak vala, ezek is állának, és ha azok felemelkednek vala, fölemelkedének ezek is velük, mert a lelkes állat lelke vala bennük. Ez 1,5-13.20.21
18 És elvonula az Úrnak dicsősége a ház küszöbétől, és álla a kerubok fölé.
19 És fölemelék a kerubok szárnyaikat, és fölemelkedének a földről szemem láttára kimentükben, és a kerekek is mellettük. És megállának az Úr háza keleti kapujának bejáratánál, és Izráel Istenének dicsősége vala felül őrajtuk.
20 Ez ama lelkes állat, amelyet láttam az Izráel Istene alatt a Kébár folyó mellett, és megismerém, hogy kerubok valának.
21 Négy orcája vala mindeniknek, és négy szárnya mindeniknek, és emberi kezek formája vala szárnyaik alatt.
22 És orcáik formája: ugyanazok az orcák valának, amelyeket a Kébár folyó mellett láttam, tudniillik formájukat és őket, magukat. Mindenik a maga orcája felé megy vala.