A ZSOLTÁROK KÖNYVE

91. fejezet

Az Úr biztos menedék

1 Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen,

2 az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!

3 Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Zsolt 124,7

4 Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége.

5 Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal,

6 sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól.

7 Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el.

8 A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését.

9 Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak,

10 nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás.

11 Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, Zsolt 34,8; Mt 4,6

12 kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.

13 Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod a fiatal oroszlánt és a tengeri szörnyet. Jób 5,22; Lk 10,19

14 Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet.

15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. Zsolt 50,15

16 Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában