Isten az igazság őre

1 A karmesternek: „A fiú halála” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.

2 Hálát adok az Úrnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet.

3 Örülök és vigadok neked, zengem nevedet, ó, Felséges!

4 Mert meghátráltak ellenségeim, elbuktak, és semmivé lettek előtted.

5 Mert igazságot szolgáltattál ügyemben, trónodra ültél mint igaz bíró.

6 Megdorgáltad a népeket, semmivé tetted a bűnösöket, eltörölted nevüket mindörökre!

7 Vége van az ellenségnek! Feldúltad városaikat, hogy örökké romokban heverjenek, még emlékük is kiveszett.

8 De az Úr örökké trónján ül, fölállította bírói székét.

9 Igazságosan bíráskodik a világ fölött, részrehajlás nélkül ítéli a nemzeteket. ApCsel 17,31

10 Az elnyomottak menedéke az Úr, menedék a nyomorúság idején.

11 Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram, azokat, akik hozzád folyamodnak.

12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, mondjátok el a népeknek felséges tetteit!

13 Mert számon kéri a vérontást, emlékezik rá, nem feledkezik meg az elesettek jajkiáltásáról. 1Móz 4,10; 9,5

14 Légy kegyelmes, Uram, lásd meg, milyen elesett vagyok gyűlölőim miatt! Te emelhetsz föl a halál kapujából,

15 hogy elbeszélhessem sok dicső tettedet Sion leányának kapuiban, és vigadhassak, mert megszabadítottál!

16 Maguk ásta gödörbe zuhantak a népek, rejtett hálójuk fogta meg lábukat.

17 Megismertette magát az Úr, igazságot szolgáltatott. A bűnöst saját kezének műve ejti csapdába. (Közjáték. Szela.)

18 A holtak hazájába kerülnek a bűnösök, minden olyan nép, amely elfelejti Istent.

19 Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg az elesettek reménye. Zsolt 22,25

20 Ne engedd, Uram, hogy erőszakoskodjanak az emberek! Álljanak eléd ítéletre a népek!

21 Vigyél véghez, Uram, félelmetes tetteket közöttük, hadd tudják meg a népek, hogy ők csak emberek! (Szela.) 5Móz 4,34; 26,8