Izráel panasza Jeruzsálem pusztulása miatt

1 Ászáf zsoltára. Ó, Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet. 1Krón 15,19; 2Kir 25,8-10

2 Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.

3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, mint a vizet, és nem temette el őket senki.

4 Csúffá lettünk szomszédaink előtt, környezetünk gúnyol és kinevet. Ez 25,3; 26,2

5 Uram, meddig tart még haragod? Meddig lobog tűzként indulatod?

6 Töltsd ki lángoló haragodat a pogányokon, akik nem ismernek téged, az országokon, ahol nevedet nem hívják segítségül! Jer 10,25

7 Mert megemésztették Jákóbot, és lakóhelyét elpusztították.

8 Ne ródd fel nekünk az elődök bűneit, siess felénk irgalmasan, mert igen elesettek vagyunk!

9 Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te neved dicsőségéért! Ments meg minket, és nevedért bocsásd meg vétkeinket! Ézs 48,9-11

10 Ne mondhassák a pogányok: Hol van az ő Istenük? Legyen nyilvánvalóvá előttünk, hogy bosszút állsz a pogányokon szolgáid kiontott véréért! Jóel 2,17

11 Jusson eléd a foglyok sóhajtása, tartsd meg a halálraítélteket, mert hatalmas a te karod!

12 Hétszeresen fizesd vissza szomszédainknak a gyalázatot, amellyel téged illettek, Uram!

13 Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked.