Imádság halálfélelemben

1 A karmesternek: Mély hangú húros hangszerre. Dávid zsoltára.

2 Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban!

3 Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim!

4 Lelkem is csupa reszketés, és te, Uram, meddig késel?

5 Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életemet, szabadíts meg, mert irgalmas vagy!

6 Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? Ézs 38,18

7 Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.

8 Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt.

9 Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők, mert meghallotta az Úr hangos sírásomat!

10 Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr.

11 Megszégyenül és reszketni fog nagyon minden ellenségem, meghátrál és megszégyenül egy pillanat alatt!