A ZSOLTÁROK KÖNYVE

33. fejezet

Isten dicsőítése

1 Örüljetek az Úrnak, ti, igazak! Az igaz emberekhez illik a dicséret. Fil 4,4; Jak 5,13

2 Adjatok hálát az Úrnak citeraszóval, tízhúrú lanttal zengjetek neki!

3 Énekeljetek neki új éneket, szépen zengjenek hangszereitek! Zsolt 40,4; Ézs 42,10; Jel 14,3

4 Mert az Úr igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik.

5 Szereti az igaz ítéletet, az Úr szeretetével tele van a föld.

6 Az Úr igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete.

7 Gáttal torlaszolta el a tenger vizét, mederbe zárta hullámait.

8 Féljen az Úrtól az egész föld, rettegjen tőle a világ minden lakója,

9 mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott. 1Móz 1

10 Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait. Péld 19,21

11 De az Úr terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.

12 Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott. 5Móz 33,29

13 Letekint a mennyből az Úr, és lát minden embert.

14 Lakóhelyéből rátekint a föld minden lakójára.

15 Ő formálta mindnyájuk szívét, ismeri minden tettüket.

16 Nem a nagy sereg segíti győzelemre a királyt, nem a nagy erő menti meg a hőst.

17 Csalódik, aki lovaktól vár segítséget, mert nagy erejük nem ment meg.

18 De az Úr szeme ügyel az istenfélőkre, akik szeretetében bíznak.

19 Megmenti őket a haláltól, éhínség idején is megtartja életüket.

20 Lelkünk az Urat várja, ő a mi segítségünk és pajzsunk.

21 Benne van szívünk öröme, mert szent nevében bízunk.

22 Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában