A ZSOLTÁROK KÖNYVE

141. fejezet

Imádság kísértés idején

1 Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, Uram, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!

2 Jusson eléd imádságom mint illatáldozat, imára emelt kezem mint esti áldozat! 2Móz 30,8; Jel 5,8

3 Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!

4 Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon, hogy bűnös dolgot műveljek a gonosztevőkkel együtt; finom falatjaikból nem akarok enni.

5 Ha igaz ver engem, szeretetből van az. Olaj a fejemnek még a feddése is. Akik pedig gonoszságban élnek, azokért még imádkozom is. Péld 27,5-6

6 És ha majd bíráik a sziklafalon letaszítják őket, akkor értik meg, milyen szépek voltak mondásaim.

7 Mint amikor barázdát hasítanak a földön, úgy szórják csontjaikat a sír szájába.

8 De én rád tekintek, én Uram, Uram! Hozzád menekülök, ne vedd el életemet!

9 Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek, a gonosztevők csapdáitól!

10 A bűnösök beleesnek saját hálójukba, én pedig elkerülöm azt.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában