A ZSOLTÁROK KÖNYVE
131. fejezet
Alázatos ember éneke
1 Zarándokének. Dávidé. Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.
2 Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.
3 Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké!