A ZSOLTÁROK KÖNYVE
130. fejezet
Kiáltás a mélységből
1 Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2 Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!
3 Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?
4 De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Ézs 55,7
5 Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.
6 Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt.
7 Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.