A ZSOLTÁROK KÖNYVE
120. fejezet
Imádság idegen földön
1 Zarándokének. Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltok, és ő meghallgat engem.
2 Uram, ments meg engem a hazug ajkaktól és a csalárd nyelvtől!
3 Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, te csalárd nyelv?
4 A hős hegyes nyilait rekettye parazsával!
5 Jaj nekem, mert Mesekben kell tartózkodnom, Kédár sátrai közt kell laknom!
6 Régóta lakom már együtt a békesség gyűlölőivel.
7 Én békét akarok, de amint megszólalok, ők mindjárt harcra készek.