JÓB KÖNYVE
20. fejezet
Cófár második beszéde: A gonoszok jóléte mulandó
1 Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta:
2 Azért kényszerít ingerültségem feleletre, és amiatt van nyugtalanság bennem,
3 mert megszégyenítő kioktatást hallok. De értelmes lelkem megadja a választ.
4 Tudod-e azt, hogy ősidőktől fogva, amióta csak ember került a földre,
5 a bűnösök vigadozása nem tarthat sokáig, és az elvetemültek öröme csak egy pillanat? Zsolt 37,35-36
6 Ha az égig nőne is büszkesége, és a felleget érné is feje,
7 semmivé lesz örökre, mint a ganéj, és akik látták, majd ezt kérdik: Hová lett?
8 Elrepül, mint az álom, és nem találják. Eltűnik, mint az éjszakai látomás. Zsolt 73,19-20
9 Nem ragyog már rá senkinek a szeme, lakóhelyén többé nem törődnek vele. Jób 7,10
10 Fiai a nincstelenek kedvében járnak, mert megszerzett vagyonát vissza kell szolgáltatnia.
11 Ha ifjúi erőtől duzzadtak is tagjai, az vele együtt a porba hanyatlik.
12 Ha édes szájában a gonoszság, és nyelvével szopogatja azt,
13 ha sajnálja lenyelni, és ínyénél tartogatja,
14 eledele átváltozik gyomrában, viperaméreggé lesz benne.
15 Gazdagságot nyelt, de kihányja, hasából is kihajtja az Isten.
16 Vipera mérgét szívja, áspiskígyó marása gyilkolja meg,
17 hogy ne gyönyörködjék a folyóvizekben, a tejjel és mézzel folyó patakokban.
18 Vissza kell hogy adja, amit felhalmozott, nem élvezheti, felvásárolt vagyonának sem tud majd örülni.
19 Hiszen tönkretette, cserbenhagyta a nincsteleneket. Házat rabolt, de nem építheti majd tovább.
20 Mivel gyomra nem tudta, mi az elég, értékeit nem mentheti meg.
21 Falánksága semmit sem hagyott meg, ezért nem lesz tartós a jóléte.
22 Bár nagy bőségben él, szorult helyzetbe jut, egyszerre sújt le rá az összes nyomorúság.
23 Amikor meg akarja tölteni a hasát, rábocsátja izzó haragját, záporként hullatja rá evés közben.
24 Amikor vasfegyver elől menekül, ércíjjal lövik át.
25 Kirántja, és kijön a hátából, csillogó nyíl az epéjéből. Rémület fogja el.
26 Sűrű sötétség lesz az osztályrésze, tűz emészti meg, amelyet nem ember szított. Aki sátrában megmaradt, azt is veszedelem éri.
27 Leleplezi bűnét az ég, és ellene támad a föld.
28 Házának jövedelmét elhurcolják, szétfolyik Isten haragja napján.
29 Ezt kapja a bűnös ember osztályrészül az Istentől, ezt örökli beszédéért Istentől.