ÉZSAIÁS KÖNYVE

63. fejezet

Ítélet a népek fölött

1 Ki jön ott Edómból, vérvörös ruhában Bocrából, pompás öltözetben, erőteljes léptekkel? – Én, aki igazat beszélek, és van erőm a szabadításhoz! Ézs 34,5-8; Ez 35,1-15

2 – Miért vörös az öltözeted, miért olyan a ruhád, mint azé, aki borsajtóban tapos? JSir 1,15; Jóel 4,13; Jel 14,20; 19,13.15

3 – A sajtóban egyedül tapostam, a népek közül senki sem volt velem. Tapostam őket haragomban, tiportam őket felindulásomban. Levük a ruhámra fröccsent, egész öltözetemet beszennyeztem.

4 Mert kitűztem magamban a bosszúállás napját, eljött a megtorlás esztendeje. Ézs 34,8; 61,2; Jer 51,11.24

5 Körbenéztem, de nem volt, aki segítene, és csodálkoztam, hogy nincsen, aki támogasson. Saját karom segített hát engem, saját felindulásom támogatott. Zsolt 98,1; Ézs 59,16

6 Népeket tapostam el haragomban, szétzúztam őket felindulásomban, és levüket kiontottam a földre.

Bűnbánó imádság

7 Az Úr hűségét magasztalom, az Úr dicső tetteit: mindazt, amit értünk tett az Úr, jótéteményeinek sorát Izráel háza iránt, mert irgalmasan bánt velünk, nagyon hűségesen.

8 Mert ezt mondta: Mégiscsak az én népem ez, fiaim, akik nem fognak rászedni. Ezért szabadította ki őket 5Móz 7,6; 14,2; Ézs 11,2-4

9 minden nyomorúságukból. Nem követ vagy angyal, hanem ő maga szabadította meg őket: szeretetével és könyörületével ő váltotta meg őket. Felkarolta és hordozta őket ősidőktől fogva. 2Móz 33,14-15; 5Móz 4,37; 32,11-12; Ézs 46,3-4

10 Ők azonban engedetlenek voltak, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségükké vált, és harcba szállt ellenük. 4Móz 20,10; Zsolt 78,21; 106,29; ApCsel 7,51; Ef 4,30

11 De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét? 2Móz 14,22; 4Móz 11,17; Neh 9,11; Zsolt 77,21; 78,13; 80,2; Zsid 13,20

12 Hol van, aki dicső karjával megragadta Mózes jobb kezét? Kettéhasította előttük a vizet, örök nevet szerezve magának.

13 Átvezette őket a mélységes vizeken, mint egy lovat a pusztán, még csak meg sem botlottak. Ézs 51,10-11

14 Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg őket az Úr lelke. Így terelgetted népedet, dicső nevet szerezve magadnak. 5Móz 12,10; 25,19; Zsolt 143,10; Hag 2,5

Könyörgés szabadulásért

15 Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szánalmadat, irgalmadat miért vonod meg tőlünk? 5Móz 26,15

16 Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. Uram, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk. 5Móz 32,6; Ézs 1,2-4; 45,11; 64,7; Jn 8,41

17 Miért engeded, Uram, hogy letévedjünk utaidról? Miért engeded, hogy a szívünk kemény legyen, és ne féljen téged? Fordulj oda ismét a te szolgáidhoz, a törzsekhez, melyek a te örök tulajdonod! Zsolt 80,15; 81,13; 90,13; Ézs 6,9-10; 19,25; Róm 1,24; 11,32

18 Kis időre elfoglalták szent néped birtokát, szentélyedet ellenségeink taposták. Zsolt 74,7; 79,1; Lk 21,24; Jel 11,2

19 Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem rólad neveztek volna el minket. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek! 5Móz 28,10; Dán 9,19

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában