1 Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz, Zsolt 12,2; Mik 7,2

2 de békességre jut; fekvőhelyén megpihen, aki egyenes úton járt. 2Kir 22,20; Péld 3,1-4; Dán 12,13

A bálványimádók ítélete

3 Jöjjetek csak ide, boszorkányivadékok, hűtlen és parázna fajzatok! Ézs 1,4; Jer 2,23-24; Hós 2,4-6

4 Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat, miért öltögetitek a nyelveteket? Hiszen hűtlen gyermekek vagytok, hazug fajzatok, Zsolt 22,14; 35,21; Ézs 1,2.4; 66,5

5 akik a cserfák mellett bujálkodtok, minden zöldellő fa alatt, gyermekeket vágtok le a patakoknál, a sziklahasadékokban! 2Kir 16,3-4; 23,10; 2Krón 28,3-4; Ézs 1,29-31; Jer 2,20; 3,6; Ez 6,13; 16,21; Hós 4,12-14

6 A patak sima köveit tetted örökségeddé, azokat választottad osztályrészedül. Italáldozatot is bemutatsz nekik, ételáldozatot is viszel. Én ebbe belenyugodjak? Zsolt 16,4-6; 142,6; JSir 3,24

7 Magasba nyúló hegyen helyezted el fekvőhelyedet, oda is fölmész áldozatot bemutatni. 1Kir 14,23; Ez 16,24

8 Az ajtó mögé, az ajtófélfához tetted bálványod jelképét. Tőlem elszakadva levetkőztél, fölmentél széles fekvőhelyedre. Megegyeztél az egyikkel, akinek a fekvőhelyét szereted, és fajtalankodtál vele.

9 Molokhoz zarándokoltál olajjal és sok illatszerrel. Messzire küldted követeidet, le egészen a holtak hazájáig. 1Kir 11,7; Ez 16,36; 23,16.40

10 A sokféle mesterkedés elfárasztott, mégsem vallottad be, hogy hasztalan, hanem újból erőt gyűjtöttél, ezért nem betegedtél bele. Jer 2,25

11 Kitől tartottál és féltél, hogy hazudoznod kell? Miért nem törődtél velem, miért nem gondoltál rám? Talán hallgatok én ősidők óta, azért nem félsz engem?! 5Móz 32,18; Zsolt 50,21; Ézs 17,10; 42,14; 51,13

12 Én tudom megmondani, hogyan boldogulsz. De amit te művelsz, az nem használ neked.

13 Ha segítségért kiáltasz, tud-e rajtad segíteni bálványaid tömege? Valamennyit fölkapja a szél, a szellő is elsodorja. De aki hozzám folyamodik, az örökli az országot, és részt kap szent hegyemen. Zsolt 37,9.11; 69,36-37; Mt 5,5

Isten felséges, de könyörülő

14 Ezt mondja: Töltsétek, töltsétek föl, építsétek az utat, vegyétek el népem útjából, amiben megbotolhat! Ézs 40,3-4; 62,10; Ez 14,4.7; Mt 3,3

15 Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét. Zsolt 51,19; 113,5-9; 138,6; Ézs 6,3; 61,1; 66,2; Jak 4,6; 1Pt 5,5

16 Mert nem örökké perlek, és nem vég nélkül haragszom, hiszen elalélna előttem a lélek, az emberek, akiket én alkottam. 1Móz 2,7; Zsolt 78,38-39; 103,9; 104,29-30; Ézs 54,7-8

17 Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt, haragomban megvertem őt, és elrejtőztem. Ő azonban elpártolt tőlem, és ment a maga feje után. Ézs 1,2.5-6; 56,11; Jer 6,13; Mik 2,1-2; 3,2-3; 1Tim 6,10

18 Láttam, hogyan élt, mégis meggyógyítom! Vezetem őt, vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak. Ézs 1,6-9; 6,10; 30,20-21.26; 40,1; 61,2

19 Megteremtem ajkán a hála gyümölcsét: Békesség, békesség közel és távol! Ezt mondja az Úr: Meggyógyítom őt! 2Móz 15,26; 4Móz 6,26; Jer 17,14; Hós 14,3.5; Lk 2,14; ApCsel 2,19; Ef 2,13.17; Zsid 13,15

20 De a bűnösök olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem tud megnyugodni, iszapot és sarat kavarnak hullámai. 2Pt 2,17; Júd 13

21 A bűnösöknek nincs békességük! – mondja Istenem. Péld 28,1; Ézs 48,22