ÉZSAIÁS KÖNYVE

4. fejezet

1 Hét asszony ragad majd meg egy férfit azon a napon, és ezt mondják: A magunk kenyerét esszük, a magunk ruhájába öltözünk, csak hadd viseljük a nevedet! Vedd le rólunk a gyalázatot! 1Móz 30,23; 1Sám 1,6; Lk 1,25

Az új Jeruzsálem dicsősége

2 Azon a napon ékes és dicső sarjat támaszt majd az Úr, a föld gyümölcse pedig pompás és díszes lesz azoknak, akik Izráelből megmaradnak. 3Móz 26,1-13; 5Móz 28,1-14; Ézs 30,23; Hós 2,23-24

3 Akkor szentnek mondják majd azt, aki megmarad a Sionon, és életben marad Jeruzsálemben, aki csak föl van írva az élők közé a jeruzsálemiek közül. Ézs 52,1; 62,12; Mal 3,16; Lk 10,20; Róm 11,5; Jel 13,8; 21,27

4 Ha lemosta az Úr Sion leányainak a szennyét, és leöblítette Jeruzsálem vérét ítélő lelkével, megtisztító lelkével, Ézs 1,27; Mal 3,1-3; Mt 3,11-12

5 a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölé nappal felhőt és ködöt teremt az Úr, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz majd az oltalom. 2Móz 13,21-22; 4Móz 9,15-22; Zsolt 91,1-3.9

6 Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában