EZÉKIEL KÖNYVE
19. fejezet
Jelképes gyászének Júda két királyáról
1 Te pedig kezdj siratóénekbe Izráel fejedelmeiről,
2 és mondd: Mily pompás oroszlán volt anyád a többi oroszlán között! Ifjú oroszlánok közt hevert, ott nevelte föl kölykeit.
3 Nagyra nevelte egyik kölykét, ifjú oroszlán lett belőle; megtanult zsákmányt ejteni, embert is evett.
4 De összehívták ellene a népeket, és foglyul ejtették vermükben; láncra verve vitték el Egyiptom földjére. 2Kir 23,31-33
5 Amikor anyja látta, hogy hiába várja, és már nincsen remény, fogta egy másik kölykét, és azt tette ifjú oroszlánná.
6 Ez járt-kelt az oroszlánok között, ifjú oroszlán lett belőle; megtanult zsákmányt ejteni, embert is evett.
7 Lerontotta palotáikat, romhalmazzá tette városaikat, rettegett az egész ország hangos ordításától.
8 De összefogtak ellene a környező tartományok népei; kivetették rá hálójukat, foglyul ejtették vermükben.
9 Láncra verve ketrecbe zárták, és elvitték Babilónia királyához, elvitték a börtönbe, hogy ne hallják többé a hangját Izráel hegyein. 2Kir 24,15
A pusztába kitelepített szőlőtőke
10 Olyan volt anyád, mint egy szőlőtő a szőlőskertben, amelyet víz mellé ültettek: termékeny volt, számtalan hajtása lett a sok víztől. Ez 17,6
11 Erős vesszői nőttek, királyi pálcának valók, magasra nyúlt, kiemelkedett a fák lombjai közül, kitűnt magasságával és sok levelével.
12 De aztán dühösen kitépték, földre terítették; a keleti szél leszárította gyümölcsét, erős vesszői letöredeztek, elszáradtak, tűz emésztette meg őket.
13 Most a pusztába van ültetve, a szikkadt és szomjú földbe.
14 Tűz csapott ki vesszőjéből, megemésztette hajtásait és gyümölcsét. Nincs rajta több erős vessző, királyi pálca.Siratóének ez, siratóének lett.