Presbiterek és ifjak intése

1 A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedéseinek tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese:

2 legeltessétek Isten közöttetek levő nyáját, ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen, Jn 21,15-17

3 ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.

4 És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.

5 Ugyanúgy, ti, ifjabbak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Péld 3,34

Istennek gondja van rátok

6 Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Jób 22,29; Mt 23,12; Lk 14,11; 18,14

7 Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. Zsolt 55,23; Mt 6,25

8 Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el:

9 álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.

10 A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.

11 Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

Befejező üdvözlések, áldás

12 Szilvánusz által, aki – mint gondolom – hűséges testvéretek, röviden írtam, bátorítva titeket és bizonyságot téve arról, hogy az az Isten igazi kegyelme, amelyben álltok. ApCsel 15,22.40

13 Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. ApCsel 12,12.25; 13,13; 15,37-39; Kol 4,10; Filem 24

14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok.