ZAKARIÁS KÖNYVE

2. fejezetA mérőzsinóros férfi

1 Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérő-kötelet.

2 És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza?

3 És ímé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijöve, és más angyal iskijöve eléje.

4 És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levő emberek és barmok sokasága miatt.

5 Én pedig, szól az Úr, tűz-fal leszek körülötte és megdicsőítem * magamat ő benne! [u'\xc9sa. 4,4.5.']

A Babilonból való visszatérés örvendetes ideje

6 Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földről, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr.

7 Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol.

8 Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsőség után küldött engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az ő szemefényét bántja.

9 Mert ímé én felemelem kezemet ellenök, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem.

Pogányok hívatása

10 Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.

11 És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.

12 És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az ő osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.

13 Hallgasson minden test az Úr előtt: mert felkelt * az ő szentséges helyéről. [u'Hab. 2,20.']