RUTH KÖNYVE

3. fejezetRuth követi Naómi jó tanácsát

1 És monda néki Naómi, az ő napaasszonya: Édes leányom! ne keressek-é néked nyugalmat, hogy jól legyen dolgod?

2 Avagy nem rokonunk-é Boáz, a kinek szolgálóival voltál? Ímé ő az éjjel árpát szór a szérűn.

3 Annakokáért fürödjél meg, és kend meg magadat, és vedd magadra ruháidat, és menj le a szérűre; észre ne vétesd magadat a férfiúval, a míg el nem végezi ételét és italát.

4 És majd ha lefekszik, jegyezd meg a helyet, a hol fekszik, és menj oda, és hajtsd fel a leplet lábánál, és feküdjél oda. Ő majd megmondja néked, mit cselekedjél.

5 És ő monda néki: Mindazt, a mit mondasz, megcselekszem.

6 És lement a szérűre, és mindent úgy cselekedett, a mint napaasszonya parancsolta.

7 És Boáz evett és ivott, és felvidámult az ő szíve. És elment, hogy lefeküdjék a garmada szélén; és az eljött titkon, és felhajtá lába felől a leplet, és lefeküvék.

8 Történt pedig éjfél tájon, hogy felrettent a férfiú, és odafordult. És ímé: asszony fekszik az ő lábainál.

9 És monda: Kicsoda vagy te? És az monda: Én Ruth vagyok, a te szolgálód; terjeszszed ki hát takaródat a * te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon. [u'Ez\xe9k. 16,8.']

10 És ő monda: Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel: hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.

11 Most hát, édes leányom, ne félj! Mindent, a mit mondasz, megteszek néked; mert tudja az én népemnek egész kapuja, hogy derék asszony vagy.

12 És most: bizony igaz, hogy közel rokon vagyok: de van nálamnál még közelebbi rokon * is. [u'r\xe9sz 4,1.']

13 Ez éjszakán hálj itt; s majd reggel, ha az megvált téged, jó: váltson meg; ha * pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg. † Él az Úr! Feküdj ittreggelig. [u'5 M\xf3z. 25,5.'] ; [u'r\xe9sz 4,10.13.']

14 És feküvék az ő lábainál reggelig, és felkele, mielőtt valaki az ő felebarátját megismerheté, mert mondá: Meg ne tudja senki, hogy ez az asszony a szérűre jött.

15 És monda: Add ide a nagy kendődet, a mely rajtad van, és tartsd. És ő oda tartotta azt. Boáz pedig mért hat mértékárpát, és feladta néki, maga pedig bement a városba.

16 És elméne az ő napaasszonyához, és az monda: Hogy vagy édes leányom? És ő elbeszélt néki mindent, a mit cselekedett vele az a férfi.

17 És monda: Ezt a hat mértékárpát adá nékem, mert monda: Ne menj üresen a te napadhoz.

18 És monda Naómi:Légy veszteg leányom, míg megtudod, hova dől el a dolog; mert nem nyugszik az a férfiú, míg véghez nem viszi a dolgot még ma.