PÁL LEVELE A RÓMABEIEKHEZ

9. fejezetA zsidók hajdani kiválasztása és a pogányok mostani szabados kegyelmének ténye

1 Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,

2 Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;

3 Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztvaa Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;

4 A kik izráeliták, a kiké a fiúság * és a dicsőség és a szövetségek, meg a † törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; [u'2 M\xf3z. 4,22. 5 M\xf3z. 7,6.'] ; [u'Zsolt. 147,19.']

5 A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, * a ki mindeneknek felette örökké áldandó † Isten. Ámen. [u'Luk. 3,23.'] ; [u'J\xe1n. 1,1. Zsid. 1,8.9.']

6 Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. * Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók; [u'4 M\xf3z. 23,19.']

7 Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban * neveztetik néked a te magod. [u'1 M\xf3z. 21,12.']

8 Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait * tekinti magul. [u'Gal. 4,28.']

9 Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz. * [u'1 M\xf3z. 18,10.']

10 Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól: * [u'1 M\xf3z. 25,21.22.']

11 Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, * hanem az elhívótól, [u'2 Tim. 1,9.']

12 Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek. * [u'1 M\xf3z. 25,23.']

13 Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, * Ézsaut pedig gyűlöltem. [u'Malak. 1,2.']

14 Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é ezaz Istentől? Távol legyen! * [u'5 M\xf3z. 32,4. J\xf3b. 8,3.']

15 Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek. * [u'2 M\xf3z. 33,19.']

16 Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené.

17 Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön. * [u'2 M\xf3z. 9,16.']

18 Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.

19 Mondod azért nékem: Miért fedd hát engem?Hiszenaz ő akaratának kicsoda áll ellene? * [u'P\xe9ld. 21,30.']

20 Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így? * [u'\xc9sa. 45,9. Jer. 18,6.']

21 Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?

22 Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek,

23 És hogy megismertesse az ő dicsőségének * gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, mit szólhatsz ellene? [u'Kol. 1,26.27.']

24 A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,

25 A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek. * [u'H\xf3s. 2,22.']

26 És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni. * [u'H\xf3s. 1,10.']

27 Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma annyivolna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg. * [u'\xc9sa. 10,22.23.']

28 Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön.

29 És a mint Ésaiás előre megmondotta: Ha a Seregeknek * Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. [u'\xc9sa. 1,9. 1 M\xf3z. 19,24.']

30 Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az * igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot; [u'Ef\xe9z. 2,1\u20133.']

31 Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.

32 Miért? Azért, mert nem hitből keresték,hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés * kövébe, [u'Luk. 2,34. 1 Kor. 1,23.']

33 A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem * Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg. [u'\xc9sa. 28,16.']