JÁNOS JELENÉSEKRŐL

21. fejezetÚj ég, új föld, új Jeruzsálem

1 Ezután láték új eget * és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. [u'\xc9sa. 65,17. 66,22. 2 P\xe9t. 3,13.']

2 És én János látám a szent várost, az új * Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára † felékesített menyasszony. [u'r\xe9sz 13,12. Gal. 4,26. Zsid. 11,10. 12,22. 13,14.'] ; [u'2 Kor. 11,2. Ef\xe9z. 5,25\u201327.']

3 És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora * az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. [u'2 Kor. 6,16. Ez\xe9k. 37,27.']

4 És az Isten eltöröl * minden könyet az ő szemeikről; és a halál † nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom ** nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. [u'r\xe9sz 7,17. \xc9sa. 25,8.'] ; [u'r\xe9sz 20,14. 1 Kor. 15,26.54.'] ; [u'\xc9sa. 35,10.']

5 És monda az, a ki a királyiszéken ül * vala: Ímé mindent újjá † teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak. [u'r\xe9sz 4,2. 20,11.'] ; [u'\xc9sa. 43,19. 2 Kor. 5,17.']

6 És monda nékem: Meglett. * Én vagyok az Alfa † és az Omega, a kezdet és ** a vég. Én a szomjazónak adok az élet †† vizének forrásából ingyen. [u'r\xe9sz 16,17.'] ; [u'r\xe9sz 1,8. 22,13.'] ; [u'\xc9sa. 41,4. 44,6.'] ; [u'r\xe9sz 22,17. \xc9sa. 51,1. J\xe1n. 4,10.14. 7,37.']

7 A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem.

8 A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, * és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második † halál. [u'r\xe9sz 22,15. 1 Kor. 6,9. Gal. 5,21. Ef\xe9z. 5,5. 1 Tim. 1,9.10.'] ; [u'r\xe9sz 2,11. 20,14.']

9 És jöve hozzám egy a hét * angyal közül, a kinél a hét utolsó csapással telt hét pohár vala, és szóla nékem, mondván: Jer, megmutatom néked a menyasszonyt, a † Bárány feleségét. [u'r\xe9sz 15,1.6.7.'] ; [u'vers 2. r\xe9sz 19,7.']

10 És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent * Jeruzsálemet, a mely Istentől szállott alá a mennyből. [u'vers 2. Gal. 4,26. Zsid. 12,22.']

11 Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz;

12 És nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, a melyek az Izráel fiai * tizenkét törzsének nevei: [u'Ez\xe9k. 48,31\u201334.']

13 Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugotról három kapu.

14 És a város kőfalának tizenkét alapja vala, * és azokon a Bárány tizenkét apostolának † nevei. [u'Ef\xe9z. 2,20.'] ; [u'M\xe1t. 10,2\u20134.']

15 A ki pedig én velem beszéle, annál vala egy arany * vessző, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát. [u'Ez\xe9k. 40,3. Zak. 2,1.']

16 És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszővel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlő.

17 És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval.

18 És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló.

19 És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd;

20 Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist.

21 A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg.

22 És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.

23 És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy * világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. [u'r\xe9sz 22,5. \xc9sa. 60,19.20. Zak. 14,7.']

24 És a pogányok, a kik megtartatnak, annak világosságában * járnak; és a föld királyai az ő dicsőségöket és tisztességöket abba viszik. [u'\xc9sa. 60,3.']

25 És annak kapui * be nem záratnak nappal († éjszaka ugyanis ott nem lesz); [u'\xc9sa. 60,11.'] ; [u'\xc9sa. 60,20. Zak. 14,7.']

26 És a pogányok * dicsőségét és tisztességét abba viszik. [u'\xc9sa. 60,11.']

27 És nem megy abba be semmi tisztátalan, * sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az † élet könyvébe, a mely a Bárányé. [u'r\xe9sz 21,8. 22,15.'] ; [u'r\xe9sz 3,5. 13,8. 20,12. 2 M\xf3z. 32,32. Zsolt. 69,29. Fil. 4,3.']